Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
14. CSERÉPFALU-ODORVÁR A vár Cserépfalutól ÉNy-ra 3 km-re, Bükkzsérctől ÉK-re 1,5 km-re a Hór-patak völgyének nyugati oldalán emelkedő Odorhegyből a völgy fölé, DK-i irányban kiugró sziklagerincen található, amelynek tszf. magassága 550 m, relatív magassága pedig kb. 300 m. A kiugró sziklagerincet sziklába vágott árok választja el a hegytől, ezzel védve a keskeny gerincre épített kisméretű várat. A vár többi oldalát a rendkívül meredek hegyoldal védte, sánc, vagy más árok a vár körül nincs. A vár platóját egykor kőfal vette körbe, amelynek nagy része habarcsos törmelék, de hosszabb szakaszokon összefüggő fal alakjában ma is látható. Az árok felőli Ny-i vége a természetes sziklás terephez igazodva hegyesen végződik. K-i vége alatt különösen meredek és sziklás a hegyoldal. A vár hossza 31 m, szélessége 12 m. Odorvár nevét legkorábban egy 1788-ből származó térképről ismerjük. 1 Az irodalomban Pesty Frigyes, és Kandra Kabos említi elsőnek, majd Gerecze Péter, aki Hunfalvy Jánosra és - tévesen Csánki Dezsőre hivatkozik. 2 Borovszky Samu Odorvárat a megye szlávnak tartott várainak sorában szerepelteti. 3 Györfry György történeti földrajzában a Füzérkőre vonatkozó okleveles adatot Odorvárral hozta kapcsolatba. 4 K. Végh Katalin és Kemenczei Tibor a vár falmaradványait középkorinak határozták meg, de a területén lévő sziklaodúban kora vaskori cserepeket is gyűjtöttek. 5 1977-ben Mizser Lajos a vár nevének eredetét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a vár neve a német Oldarich személynévből ered, egyidejűleg ő hívta fel a figyelmet a vár eddig ismert egyeden okleveles említésére is, melyet 1980-ban Sugár István közölt. 6 1963-tól kezdődően a tiszaföldvári gimnázium földrajz szakos tanára Varga Lajos rendszeres nyári táborokat szervezett Odorvárhoz, melynek során a diákokkal a várat is részletesen vizsgálták. Eredményeiket később, 1994ben önálló kötetben tette közzé. 7 A várra vonatkozó adatokat a vár felmérésének közzétételével (14. ábra), 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amely feltételezte, hogy mivel a környéken az Árpád-korban szereplő Kerekkő hegy nem ismert, talán az odorvári szikla középkori neve lehetett Kerekkő. 8 1248-ban IV. Béla oklevélben engedélyezte Lampert egri püspöknek, hogy a Füzérkő vagy Kerekkő nevű helyen várat építsen. 9 Füzérkőn felépült a vár, ugyanakkor nem igazolható, bár nem is zárható ki Ódorvár Kerekkővel való azonosítása, bár az oklevél csak egy vár építéséről rendelkezik. Varga Lajos beszámolója szerint a vár területéről a 10-11. századtól egészen a 15. századig terjedő időből kerültek elő főleg kerámia leletek, a későbbi korszakok leletei azonban hiányoznak. 10 Első, egyben egyeden ismert okleveles említése szerint 1351-ben Erzsébet királyné megparancsolta Peskó (Peskori) odori (de Olding) alvárnagynak, hogy Cserépfalun, amely a hatvani konventhez és Bogácson, amely az egri káptalanhoz tartozik ne szedjen dézsmát és lakóit ne háborgassa. 11 A vár pusztulásának idejét nem ismerjük, huszita-kori felhasználását hiteles adatok nem támasztják alá. 1 B.-A.-Z. M. Lt. T. 37/2. sz. térkép 2 PESTY F., 1988. 73.; KANDRA K., 1871. okt. 19.; GERECZE P., 1906. 241. - Csánki nem említi a várat. Vö.: CsÁNKI D., 1890. 163. 3 BOROVSZKY S., 1909, 7. 4 GYÖRFFY GY., 1987. I. 773. - Utólag kiderült, hogy ez téves volt. Lásd: Bükkzsérc - Füzérkő alatt. 5 K.VÉGHK., 1965a. 61. 6 MIZSER L., 1977a. 82-84.; SUGÁR I., 1980. 185. sz. - Röviden utal a várra: VK. I. (1975) 155.; KISS G., 1984. 84. 7 VARGA L., 1994. passim - A várat az 1248-ban említett Kerekkővel azonosította, lerombolását pedig 1473 körüké tette, de megállapításait adatokkal nem támasztotta alá (Vö.: im. 16, 25.) 8 NOVÁKIGY.-SÁNDORFI GY., 1992. 26-27,114. 9 GYÖRFFYGY., 1987.1. 773. 10 VARGA L., 1994. 12-23. - A felszínen talált kerámialeletek kormeghatározása megítélésünk szerint további vizsgálatot igényel. A felszínen még több középkori nyílhegyet, vas szögeket, egy állatalakos rézgyűrűt és egy vulkáni kőzetből faragott, de kettétört perselykövet is találtak vésett jelekkel (Vö.: VARGAL., 1994. 25,29,31.) 11 Df. 210707; MIZSERL., 1977a. 83.; SUGÁRI., 1980.185. sz.
