Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

hírére megújítottak. Csépányi szerint ezt a füleki bég 1583-ban elfoglalta és felégette. Az adtok forrását azonban - amint erre Dobosy is utalt - nem adta meg.

2 Az erődítményre vonatkozó adatokat - a középkoriak között említve - 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor szintvonalas felmérését is közzétették (3. ábra). Ekkor korára vonatkozóan csak azt állapították meg, hogy alakja alapján nem honfoglalás előtti, de mindenképpen korai eredetű lehet.

3 A várra vonatkozó történeti adat nem ismert, területéről korhatározó lelet nem került elő. Nem zárható ki, hogy középkori eredetű. Arióról tudjuk, hogy már a 14. sz. elején két faluból állt. A Várhegy területe a később Nagyariónak nevezett településrészen helyezkedett el, amely 1301 és 1588 között a Rátót nembeli Pásztói családé volt.

4 A Rátold-vára elnevezés minden bizonnyal az itt birtokos Rátót nemzetségre utal. 1 A 0,5-1 m mély, hosszúkás gödrök profiljában 20-30 cm vastag gyepvasérc rétegek húzódnak. Az ezekből vett minták vizsgálatát Szabó Zoltánnak köszönjük. Későbbi kutatás fogja eldönteni e gödrök eredetét, de felmerülhet egykori vasérc bányászat, vagy kerámia festéséhez szükséges anyag kitermelésének a lehetősége. 2 DOBOSY L., 1975. 8-10. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 18. 7. - Hivatkozik Csépányi Árpád: „Arló-Járdánháza népének élete és szokásai" című, 1956. évi kéziratos munkájára. 3 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 25, 112. - A felmérés a leírással összhangban a Várhegy magasságát 255,0 m tszf. magasságban adja meg, Dobosy László 340 m magasságot emut, azonban a hegycsúcs az M = 1 : 10.000-es térképen (EOV 87124) jelölt magassága 294,2 m. 4 KLEIN G. - PÉCHY-HORVÁTH R., 1939. 6.; GYÖRFFY GY., 1987. I. 752-753.; NAGY K. - TÓTH P. - SERESNÉ SZEGŐFI A., 1984. 38.; ENGEL P., 2002. passim 4. BÁNHORVÁTI-FÖLDVÁR A Földvár nevű domb Bánhorváti községtől DNy-ra, kb. 2 km-re, a Köves-mál-tetőtől DK-i irányban lejtő széles hegyháton található. Az egyenletes felszínből kiemelkedő kerek domb alapátmérője kb. 40 m. Magassága a lejtő felé mérve 4-5 m, de az ÉNy-i emelkedő felé alig éri el az 1-1,5 métert. Közepe szabálytalan alakban bemélyed, újkori bolygatás nyomaként, a gödör felső átmérője 17 m körüli, legnagyobb mélysége 2 m. A bolygatáskor a dombot teljesen felásták, a középen kitermelt földet a szélére dobták, így a domb eredeti alakját és méreteit ma már nem lehet megállapítani. A dombot sem árok, sem sánc nem veszi körbe. ENy-i, tehát felső széle mellett azonban a hegyhát mindkét oldalon kis ívben bemélyül, ami esetleg egy árok nyomaként értelmezhető. Mivel már a 19. században is szántóföld vette körbe és az 1970-es években is parlagon hagyott szántóföld volt, lehetséges, hogy az árkot már a hosszú ideig tartó földműveléssel szántották be. Legkorábbi említését egy 1860-ból származó térképről ismerjük, amely a Jardonka-szőlő nevű hegyháton szabálytalan ötszögű területként, szántóföldek között ábrázolja,

1 majd említik néhány évvel később is.

2 A Herman Ottó Múzeumban egy bronz karperecet őriznek a késő bronzkori pilinyi kultúrából, amelynek lelőhelyeként a Földvár szerepel, de előkerülési körülményeiről adatokkal nem rendelkezünk.

3 Tudunk egy 1932. évi ásatásról, amit Lenkey Gyula végzett, de erről sem maradt fenn feljegyzés.

4 A Földvár nevű dombbal Dobosy László is foglalkozott, aki részletesen leírta a környezetét és vázlatos felmérését is közölte; közelebbi kormeghatározást azonban nem adott és mint „Várdombot" ismertette, de megjegyezte, hogy körülötte sem árok, sem sánc nem látható.

5 Legutóbb Nováki Gyula és Sándorfi György foglalta össze a lelőhelyre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (4. ábra). Leírásukban utalnak ugyanakkor arra, hogy a domb mai alakjában nem látszik egyértelműen várnak, ezért felvetik annak a lehetőségét is, hogy őskori sírhalom volt. Terepbejárásuk idején a dombtól ENy-ra, az