Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

HIBAJEGYZÉK A NOVÁKI GYULA - SÁRKÖZY SEBESTYÉN - FELD ISTVÁN BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG című kötethez 128. oldal 97. TlBOLDDARÓC - VÁRHEGY (KÁCSI VÁR) A vár leírása helyesen (bal oldali hasáb első bekezdés): Kacstól D-re helyezkedik el a 325,2 m tszf. magasságú Várhegy, amelynek K-i irányban egy önálló kis csúcsot képező nyúlványán találhatók a vár maradványai. A 235,1 m tszf. magasságú önálló kis csúcs közvetlenül Kacs DK-i vége fölött, a Kácsi patak völgyétől meredeken emelkedik. Megközelítése így csak Kacs belterületéről, DNy-ra a Varga-völgy irányába haladó, majd a Kácsi patak jobb oldalára érve innen DK-i irányba forduló kijárt mélyúton lehetséges, amely a Várhegy és a K-i önálló kis csúcs közötti nyeregbe ér fel. A nyeregtől kb. 30 m-re találhatók a vár jelenleg sürü cserjével benőtt maradványai. 129. oldal (térképmelléklet) 0 500 1 000 Méter 150-151. oldal 126. ÓZD - VASVÁR-TETŐ 3. sz. végjegyzet: MARJALAKI KISS L., 1925. 47.; MARJALAKI KISS L., 1926. 13-15. - Marjalaki Kiss Lajos szerint a jogesetben szereplő személyek több egykorú, Ózd környéki üggyel összefüggő oklevélben is szerepelnek. Az együttesen előforduló Hangony és Daróc vonatkozásában az eddigi szakirodalom Darócot nem borsodi helynek határozta meg (felsorolja: K. FÁBIÁN I., 1997. 58.). Marjalaki azonban meggyőzően fejtette ki azt a véleményét, miszerint nem valószínű, hogy két távol eső helység lakói közösen vettek volna részt egy birtokrabló vállalkozásban.