Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

1. ABAÚJVÁR-VÁR A vár a Zempléni-hegység ÉNy-i végén, Abaújvár község Ny-i széle felett, elkülönülő alacsony dombon fekszik. Alatta a Hernád folyik, félkörben pedig a messze E-ra elnyúló vizenyős árterület övezi. A vár alakja megközelítőleg kör alakú, több egyenes oldalrésszel (1. kép). Átmérője a sánc tetejétől számítva 245, illetve 235 m, területe 3,9 ha. A sánc 3-4,5 m belső magassággal legnagyobbrészt ma is körbeveszi, a külső térszint fölé átlag 15 m-re emelkedik. Külső oldala, egy rövid szakaszt kivéve, a község házai által teljesen körbeépült és az udvarok végében legtöbb helyen erősen megrongálták. A sánc belső része azonban viszonylag épnek mondható. A vár egész belső területe mezőgazdasági művelés alatt áll, mindössze egy lakóépület és a hozzá tartozó gazdasági épületek foglalnak el egy kisebb részt a vár K-i szélén. Ugyanitt van a vár egyetlen bejárata is, K-ről, a hegyek irányából. Erről az oldalról egy már erősen feltöltődött mély árok is védte. Belső területe lapos, középtájon kissé kidomborodik. Az abaújvári vár szinte valamennyi történeti, a területtel foglalkozó helytörténeti, műemléki és várakkal kapcsolatos irodalmi munkában megtalálható. Ezekben főleg a vár történeti adatait szerepeltetik, a vár kialakításáról, elhelyezkedéséről néhány kivételtől eltekintve - alig tesznek említést. A leírásokban ugyanakkor több téves adat is található, ezért a régebbi irodalmi adatok áttekintésétől eltekintünk. A várról először Soós Elemér készített rajzokat, majd Pogrányi-Nagy Félix közölt egy helyszínrajzot, de ezek csupán sematikus ábrázolásoknak tekinthetők.

1 1974-1975-ben Gádor Judit és Nováki Gyula a vár sáncában végzett ásatást,

2 majd 19761981 között Gádor Judit a vár belső területén végzett feltárásokat. Az ásatok eredményeiket számos helyen közzétették. 1981 után a feltárások megszakadtak, a vár belső területén elhelyezkedő település további feltárására nem került sor.

3 A vár új részletes, szintvonalas felmérését - a feltárásokhoz kapcsolódva 1976-ban Sándorfi György készítette el (1. ábra)} A vár kutatását és történeti adatait 1997-ben az Abaúj-Torna megyére vonatkozó vártopográfiai cikksorozat foglalta össze, legutóbb pedig 2001-ben a település önálló monográfiájában Wolf Mária közölt további új adatokat a várról.

5 Az abaújvári vár építésére történeti adatot nem ismerünk. Kézai Simon (1358) szerint Aba Sámuel király (1041-1044) építtette, de eredete feltehetően korábbra, a 10-11. század fordulója körüli évtizedekre, a magyar államalapítás idejére tehető. Kezdetben az újvári ispánság és esperesség székhelye lett. 1046ban (Aba)Újváron találkozott össze az Oroszországból jövő András és Levente, akiket az elégedetlen főurak hívtak be a lázadó Vatával és társaival, majd innen indultak András koronázására Székesfehérvárra. 1106-ban Almos herceg Lengyelországból sereget behozva elfoglalta, mire Kálmán király ostrom alá vette, de az ostrom megbékéléssel végződött. 1242. február 2-án azon várak közé sorolták, amelyeket a tatárok még nem tudtak elfoglalni.

6 A tatárjárás után, 1251-ben IV. Béla még intézkedik a vár őrzéséről,

7 az újonnan épült várak mellett azonban sokat vesztett jelentőségéből. 1312-ben, a rozgonyi csata után Károly Róbert az ellene lázadó Aba nembeli Amadét megfosztotta birtokaitól, és ezt követően kapják a várat a Drugethek mint honorbirtokot, ahonnan 1317-1332 között keltezik okleveleiket.

8 1330-1334 között Drugeth Vilmos udvarbírája egyben az itteni vámagy, ami a vár fennállására utal.

9 1353-ban említik utoljára a vámagyát, 1355-ben Drugeth Fülöp özvegye rendelkezett a birtok felett.

10 Újvár falu később a Perényieké lett, akiknek 1399ben és 1405-ben a király megengedi, hogy itt erősséget emeljenek. Az építkezésről nincs adatunk, de feltételezhetően nem éltek ezzel az engedéllyel, mivel 1406-ban a közeli nagyidai birtokukra vonatkozóan adtak be hasonló kérelmet. A nagyidai várat 1411-1414 között fel is építették és ezután Újvárt, faluként, már e vár tartozékai között találjuk,

11 várként többé nem említik.

12 Az 1974-1975. évi sáncátvágás csak a sánc belső felére korlátozódhatott, de az eredmények a szerkezetre és az időrendre vonatkozóan kellő