Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
lai a mára már módosult utcahálózattal azonos. A város területén egyébként csak lerombolt házakat és a keletéit szentélyű ún. nagy templomot (Grande Eglise) jelöli a térkép. 2 Ennek alapján a városerődítés D-en a mai Hajdú köz környékére, E-on pedig a Szepesy L. utca Ny-ra forduló rövid szakaszának környékére helyezhető. 141.TOMOR A tomori erődített kastélyról először Csoma József megyei családtörténetében tesz említést, 1 később pedig Felsővadásszal kapcsolatos cikkében Puky Andor közölt róla saját családi levéltára alapján további adatokat. 2 Valójában az ő adataikat ismételi meg Soós Elemér, majd 1935-ben a megyei monográfiában Molnár Endre is. 3 A későbbi említések pedig a már ismert adatokat közlik a kastélyról. Legutóbb 2001-ben foglalták össze a kastélyra vonatkozó adatokat. 4 A település legrégibb részét képezi az eredetileg gótikus stílusú református templom, valamint a templommal szemben - az országút túlsó oldalán - elhelyezkedő terület, ahol jelenleg a Puky és a Téglássy családok - 18. század végén, 19. század elején épült 5 - mára már romos kúriái találhatók. Feltételezhető, hogy ez utóbbi helyen helyezkedett el már jóval korábban is a földesúri lakóhely (kúria). Erre lehet következtetni a Puky levéltár azon adata alapján, mely szerint a 16. sz. közepén a település templomát és a földesúri lakóházat közös árok és palánkfal övezte („valló etsepibus munition"). 6 Lehet, hogy a ma is meglévő Puky-kúria pincéjének a 18. századtól korábbinak tűnő kialakítása e korai épület részét képezte, de ezt csak további kutatás alapján lehet tisztázni. A templom építését a szakirodalom a 14. századra, a szentély egykori boltozatát - a megmaradt vállkövek alapján - a 15. századra helyezi. A templom a 17. század végére azonban már elhagyatott, elpusztult állapotban volt. 1753-ban átépítették, majd 1885ben renoválták. 7 1445-ből van az első adatunk arra, hogy Tomoron nemesi kúriát, valarnint házat és házhelyet említenek a Tomori család birtokában. 8 A falu felét Mátyás király 1464-ben új adományként Tomori Miklósnak valamint László és György testvéreinek adományozza, mivel Tomoron már őseik is birtokosok voltak, majd a 16. sz. elejére a falu többi részbirtokát is megszerezték. 9 A Tomoriak utolsó férfitagja András, Temesvár elestével (1552) török fogságba került, ahol mohamedán hitre tért át, ezért birtokait I. Ferdinánd király 1558-ban elkobozta, és Réghy Kelemennek Pontos nyomvonalát csak ásatással lehetne megállapítani. 1 SZÁLAI B., 2004. 54-55, 32 tábla - Az ábrázolás városerődítést ábrázoló részének nagyított, átrajzolt képét Soós Elemér is közölte, de tévesen Lucas Georg Ssicha rajzának tekintette. - Ennek nyomán PAPPM., 1992. 40—41., aki kritika nélkül átvette. 2 HRENKÓ P., 1978.377. CASTELLUM adományozta. Az elkobzott birtokokon - köztük Tomoron is - Tomori András nagybátyja Rákóczi Mihály és mostoha atyja Réghy Kelemen között hosszas pereskedés és erőszakos viszálykodás kezdődött. 10 A Tomoriak korábbi birtokai 1549-től 1554-ig Rákóczi Mihály kezén voltak, de 1554-ben Réghy Kelemen Gersei Petheő János kassai kapitány segítségével azokat visszafoglalta. Erre 1556-ban Bebek György - akinek familiárisa Rákóczi Mihály volt - Réghy Kelemen minden birtokát elpusztította, köztük Tomort is. Réghy Kelemen a pusztítások miatt a királyhoz fordult, így I. Ferdinánd király 1558. január 9-én elrendelte a birtokok azonnali visszaadását. A király parancsának békés úton nem volt eredménye, ezért Réghy Thelekessy Imre felső-magyarországi főkapitányt kérte segítségül, akinek csapata 1558. augusztus 20-án visszafoglalta a birtokokat Tomorral együtt. Ekkor támadták meg fegyveres haddal a tomori erődített kastélyt is, melyet megostromoltak, de elfoglalni nem tudtak. 11 Az ostromot a következő évben, 1559. január 29én ismét megkísérelték, ezúttal sikerrel. így végül Rákóczi Mihály Tomor birtokától végleg elesett, melybe még ugyanabban az évben Réghy Kelement iktatták be. 12 Ezt követően az erődítmény további sorsáról nincs adatunk. A településen jelenleg semmi nem utal az egykori erődítmény nyomára. 1 CSOMA J., 1897.476-480. 2 PUKY A., 1910.266. 3 Soós E., 1889-1928.1. 382-386.; MOLNÁRE., 1935. 219. 4 SÁRKÖZY S. -NOVÁKI GY., 2001.170-171. 5 GENTHON I., 1961.307. 6 PUKYA., 1910.266.; MOLNÁRE., 1935.219. 7 GENTHON I. - SZENTIVÁNYI GY., 1939.105.; GENTHON L, 1961. 307.; VÁRADY J., 1989. 354.; ARNÓTÁ., 1992b. 33-34. 8 Dl. 71970 9 Dl. 75901; CSOMA J., 1897. 599-602. 10 MOL A 57 3. 496.; CSOMA J., 1897. 476-477, 604. 11 CSOMA J., 1897. 478-480.; MOLNÁRE., 1935. 219. 12 CSOMA J., 1897.480.; PUKYA., 1910. 266-267.
