Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

4 Dl. 40165; RA. 3210. sz.; NÉMETH P., 1975. 5.; DÉTSHY M., 1995. 5.; BENKŐ L., 1998b. 164. - A kutatás korábbi álláspontja az volt, hogy ez a vár nem épült meg, mivel a Tarcal, a mai Kopasz-hegyen (Nagyhegyen) valóban nem tudni várról vagy vármaradványról. 5 Df. 285755; CD. V/3. 506.; RA. 3557.; FÜGEDI E., 1977. 205. Fügedi Erik a vár építését Aba Amadénak tulajdonította. Tokaj és Korév azonosságára nézve lásd: NÉMETH P., 1975. 3-7.; DÉTSHYM., 1995. 5-6.; BENKÖL., 1998.162-163. 6

NÉMETHP.,2001.22. 7 PAPPM., 1992. 22.; DÉTSHY M., 1995. 38, 41. - Papp Miklós Abaffi várkapitányságát tévesen, 1607-1630 között jelölte meg. 8 HRENKÓ P., 1978. 377.11. ábra 9 PAPP M., 1992. 55.; NÉMETH P., 2001. 21-22. - Papp Miklós a Várad utca nevét ismeretlen eredetűnek jelölte. 139. TOKAJ- OVÁR Tokaj történelmi belvárosának D-i végén található a közúti Tisza-híd Ny-i (tokaji) hídfője, ami egyben a Tisza és a hegy alkotta partszakasz legkeskenyebb pontja is. Ezen a helyen valószínűsíthető révhelyként az a történelmi átkelőhely, amely ősidők óta a legkedvezőbb helyen biztosított átkelést a folyó két partja között. Az átkelőhely Ny-i (tokaji) hídfője fölött a Tokaji (Kopasz)-hegy legkeletibb nyúlványa helyezkedik, el, amelyet most Finánc-dombnak hívnak. A Finánc-domb jelenleg két vízmosás alkotta völgy között egy folyamatosan emelkedő hegyoldalt jelent, melynek egy laposabban ívelő hegyháta az itt létesített kilátó fölött helyezkedik el, tszf. magassága 149,7 m. Ettől tovább, feljebb pedig a 290,3 m tszf. magasságú Szeles-tető (korábbi nevén Tehéntánc-tető) található. A mai Finánc domb korábbi neve Óvár

1 volt, amely név legkorábban 1610-ből, a mezőváros Törvénykönyvében, majd ettől kezdve valamennyi szőlőhegy (dűlő) összeírásban szerepel. A hely elnevezése egy korábbi várra utal, melynek létét még inkább valószínűsíti, hogy az Óvár dűlő É-i szomszédja a Palota (dűlő), D-i szomszédja pedig a Santz (Santz alatti szőlő). Ezeket a helyneveket szintén 1610-ben említik először.

2 A 16—17. sz. fordulóján Óvárnak nevezett hely feltehetően azonos lehet azzal a hellyel, amelyet Anonymus látott a Bodrog és a Tisza összefolyásánál, és amely 1200 körül a Hímesudvar nevet viselte.

3 A Tokajjal összefüggő további két 13. századi várra vonatkozó adat (1283, 1290) megítélésünk szerint egyelőre nem valószínű, hogy az Óvár várhelyével kapcsolatba hozható. 1

A kutatástörténetet lásd a Tokaj - Vár alatt. 2 PAPPM., 1983. 18.; PAPPM., 1992. 14-15, 31, 32. - A Palota név eredetét legújabban Németh Péter a Szapolyaiakkal hozta kapcsolatba és a 15. sz. második felére helyezi. Vö,: NÉMETH P., 2001. 22-23.; Papp Miklós felveti annak lehetőségét, hogy a Sánc elnevezés a 17. sz.-i városerődítés része lehetett, de a város a megjelölt helyig nem terjedt ki (és nem nyúlt fel), ezért ez kevéssé valószínű. 3 NÉMETH P., 1975. 5.; DÉTSHYM., 1995. 5-6.; BENKŐL., 1998b. 162. 140. TOKAJ-TELEPÜLÉSERŐDÍTÉS Tokaj történelmi belvárosa körüli erődítmény első hitelesként elfogadható ábrázolását Mathias Merian 1677. évi metszetén találjuk meg. A kép alját Tokaj város látképe tölti ki. Merian ennél a metszeténél az 1660-as évek elején Tokajban tartózkodó Jacob von Holst hadmérnök felméréseit és látképeit használta előképként. A látképen nagy helyismeretről tanúskodó részletek kerültek ábrázolásra, így ábrázolja a városerődítés D-i szakaszát is egy faszerkezetű palánkot, bástyával és kapuval, amely a Tisza és a hegy között zárja le a városba vezető utat.

1 A vár 1704. évi ostromáról készített francia nyelvű térképen, amely a várost, annak utcahálózatát és erődítményeit is ábrázolja, a város É-i és D-i végét a folyók (É-on a Bodrog, D-en a Tisza) és a hegyek közötti egy-egy bástyákkal tagolt erődítés zárta le. Kialakítására nézve a térkép nem nyújt tájékoztatást, de legvalószínűbb, hogy fa-föld szerkezetű cölöpmű lehetett. Helye pontos helyszíni felmérésen alapulhat. A város területén a térkép az utcák által határolt telektömböket is ábrázolják, amelyek főbb nyomvona-