Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
eső helység lakói közösen vettek volna részt egy birtokrabló vállalkozásban." 4 GYORFFY GY., 1987. I. 741.; GYÖRFFY GY., 1977. 107, 209, 444-445. 5 HECKENAST G., 1968. 148, 149.; HECKENAST G., 1991. 23, 29, 75. 6 KRISTÓ GY., 1988.492-496.; K. FÁBIÁN I., 1997.123. 7 DOBOSY L., 1973. 69-70.; DOBOSY L., 1975. 54.; DOBOSY L., 1976. 25-28.; DOBOSY L., 1993. 21. sz. 7. - Dobosy László legutoljára a vár helyét a Vasvár-tető ÉK-i lábánál egykor emlegetett „Cipópusok" nevű helyre valószínűsítette. 8 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 58-59.; F. DOBOSY L., 2001. 75-77. 9 DOBOSYL., 1976.25.; F. DOBOSYL., 2001. 76. 10 HECKENAST G., 1968.147-148. 11 HECKENAST G., 1970. passim; GYÖRFFY GY., 1987.1. 741. - a helynevek felsorolásával 12 Ezeket részletesen felsorolja: HECKENAST G., 1968. 147-149, 151.; DOBOSYL., 1973. 69-75.; DOBOSYL., 1976. 25.; 13 Dl. 15031; Dl. 15521; Dl. 94917; TÓTH P., 1990. 70. (95. sz.); Dl. 16233; Dl. 166635; CsÁNKlD., 1890. 182.; Dl. 88827. 14 Történetére lásd: DOBOSY L., 1976. 26-28.; F. DOBOSY L., 2001. 76-77. - Mindkét szerző csak az 1593. évi említését szerepelteti. 15 A 2007 júniusában itt végzett próbaásatás is eredménytelen volt. 127. SAJÓKAZA-REF. TEMPLOM ERŐDÍTMÉNYE Sajókaza történelmi településmagjában áll a 13-15. században épült templom, amely részben ma is kőfallal van kerítve, ezen vagy ennek közelében azonban erődítésre utaló nyomok nem találhatók. A templom erődítményét elsőként Borovszky Samu, majd Csorba Csaba, a borsodi vártopográfia, és Tolnai Gergely említi. 1 Verancsics Antal egri püspök 1562. november 5én írt levelében így panaszkodik Ferdinánd királynak: „ Volt egy tizedszedőm Kaza városában, egri vitéz, 10 gyaloggal és 12 lovassal, akik őrizetére voltak rendelve. Az itteni templomot nem csekély munkával megerősítette, hogy itt az éjjéleket nyugodtan tölthessék. Mintegy 200 lovas és 100 gyalog füleki török megrohanta őket, hogy emberemet a megerősített templomban elfogják. E közben a putnoki kastélyból egy csapatnak, mely az esztergomi érsek tizedszedőjét kísérte, tudomására jutott embereimnek veszedelme, s segítségükre sietett. De a török nagyobb számban lévén leverte őket s 52 emberöket elfogta. így zsákmánnyal megrakottan tértek vissza Fülekre. 2 A mindössze egyetlen alkalommal említett erődítmény minden bizonnyal fa-palánk erődítés lehetett, mivel az 1797. évi egyházi leltár is még hasonló fa kerítést emut: „Egy kő Templom tornyostul a falu derekán, a mely körül van kerítve tövös oszlopokba rótt deszkákkal. " A templom jelenlegi kerítőfala valószínűleg 1803-ban épült, mivel ebben az évben az egyházközség a templom kő kerítéséhez 53 hordó meszet vásárolt. 3 1 BOROVSZKY S., 1909. 86-87.; CSORBA CS., 1980. 57.; NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 59.; TOLNAI G., 2001. 89. 2 BOROVSZKY S., 1909. 86-87. 3 DÉTSHYM., 1983.94.; SIMON Z., 2002.112-114. 128. SAJÓLÁD-KOLOSTORERŐDÍTÉS Sajólád történelmi központjában kissé emelkedett helyen található a település római katolikus temploma, amely eredetileg a középkori eredetű ládi pálos kolostor temploma volt. Jelenleg a templom nyolcszög három oldalával záruló keletéit szentélye alapján lehet csak következtetni arra, hogy a templom középkori eredetű. A hozzá kapcsolódó rendházból mára, pedig már csak a K-i szárny maradt fenn. A kolostor erődítettségére jelenleg a helyszínen semmi nem utal. A kolostor erődítettségét - az 1930-40-es évek rendtörténeti munkái alapján - Csorba Csaba, Joó Tibor, Balpataki Béla és Guzsik Tamás munkái említik. 1 A Czudar család által 1387-ben alapított ládi pálos kolostorban 1526-ig zavartalan volt a szerzetesi élet, de ekkor Serédi Gáspár a kolostort feldúlta. 1567-1604 között még folyt gazdasági tevékenység a szakrális funkcióját jórészt elveszített és ismeretlen időben megerődített kolostorban, ezt követően már csak a kolostor birtokai szerepelnek adás-vétel tárgyaként. 2 A kolostort és javait 161 l-ben Fr. Bramlich Simon rendfőnök Szentiványi Zsigmondnak és feleségének Ghombos Fejér Eufrozina asszonynak adta bérbe. A magyar kézen lévő sajóládi pálos kolostort az 1610-es években hajdúk őrizték. 1611. június 12-én Thurzó György nádor úgy rendelkezett Eperjesről, hogy „Sajóládon az egykor kolostor, most inkább castellum őrzéséről 6 lovas és 10 gyalogos állandó ott tartózkodásával gondoskodjék a bérlő." Szentiványi, s erre a célra neki Sára, Zsanány, Olaszi és Köröm zempléni falvak tizedeit engedi át. 1570 és 1643 között olykor szerzetesek is éltek itt. 3 Lád az ónodi vár egyik külső őrhelyévé vált, de őrsége kis létszáma miatt is nem tudta megakadályozni a török hódoltatást. 4 Az ismeretlen ideig fennállt erődítmény kialakításáról semmit nem tudunk, valószínűleg a kolostort körbevevő palánkból és árokból alakították ki.
