Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

114. GAGYBÁTOR — CASTELLUM Bátort várkastélyként először Forgách Ferencnek 16. század második feléből származó ernlékirata említi.

1 A későbbi történeti irodalomban Forgách közlése nyomán sok helyen említést tesznek a gagybátori erődítményről.

2 A település a 14. századtól az Aba nembeli Báthoriaké volt egészen 1689-ig, a család kihalásáig,

3 így valószínűleg a Báthoriak emelhették az épületet. Forgách Ferenc az 1567. év eseményeinél leírja, hogy a János Zsigmond segítségére jött Hasszán temesvári pasa támadása következtében Gagybátor várát is felhagyták, így a török miatt a környék lakossága biztonságos helyre menekült.

4 Forgách szűkszavú közléséből azonban nem tudjuk meg, hogy sor kerülte az erődítmény ostromára vagy nem.

5 Erről az 1582-ből származó okirat tudósít, mely szerint Tholdi Anna, Báthori László özvegye - tekintetbe véve a birtokai s különösen a gagybátori erősség védésénél tanúsított hű szolgálatait - Rákóczi Zsigmond szendrői főkapitánynak eladta prügyi, felső tokaji, kistokaji és lenkei birtokait 2100 Ft-ért. 1644-ben I. Rákóczi György Báthori Miklósnak olyan tartalmú védlevelet adott ki, melyben gagybátori házát, faluját, majorságát és minden lábasjószágát a megye oltalmába helyezi. Az erődített kastély Gagybátor ÉK-i szélén állhatott, melyre egy 1703-ból származó összeírásban találunk utalást: „A napkeleti soron vajda (Krasznokvajda) felöl, vagyon a falu felvégén, egy leomladozott, némely részén fennálló kőfal, mely is azelőtt két contignatióju kastély volt". Az örökösök birtokfelosztásakor, a 18. század elején az épületnek, már csak alapfalai állhattak.

6 A megjelölt helyen - a falu ÉK-i sarkán - jelenleg a Jakabfalvi család 1820 körül épített klasszicista kúriája található, erődítésre utaló nyomok nélkül.

7 A falu ÉK-i részén, és a kúria feletti dombon erődítésre utaló nyomok nem voltak megfigyelhetők.

8 Ezért tévesnek tekinthetők mindazok az adatok, amelyek itt még látható romokat említenek.

9 1 FORGÁCH F., 1977. 897. - Az abaúji Bátorban álló vár 1370. évi említése (MOLNÁR E., 1935. 164.; KERTÉSZ J. - FÓRis A. - FOLLAJTÁR E., 1939. 180.; Kiss G., 1984. 103.) téves, az adat feltehetőleg az ekkor már fennálló Szatmár megyei Bátorra vonatkozik. Vö.: FÜGEDI E., 1977. 104-105. 2 így pl.: Soós E., 1889-1928. I. 197-198.; MOLNÁR E., 1935. 164-165. 3 CSOMA J., 1896. 536.; CSOMA J., 1897. 37-42. 4 FORGÁCH F., 1977. 897. 5 A gagybátori erősség 16. századi sorsára vonatkozóan a helytörténeti irodalomban több helyen azt szerepel, hogy a török az 1567. évi támadásakor elfoglalta, megszállta illetve lerombolta. Máshol viszont arról írnak, hogy 1575-ben a török kiűzésével császári sereg állomásozott benne, de a következő évben a fuleki pasa visszafoglalta és lerombolta. Vö.: MOLNÁR E., 1935. 164165.; KISS G., 1984. 104. Nem tudunk olyan hiteles forrásokról, amelyek ezeket az adatokat alátámasztják. 6 CSOMA J., 1897. 37-38,42-43. 7 GENTHON I. - SZENTTVÁNYI GY., 1939.103.; GENTHON I., 1961. 100.; A Jakabfalvi család kéziratos családtörténete helyi hagyomány alapján vagy Csoma József nyomán szintén úgy tudja, hogy az erődített kastély a jelenlegi kúria feletti domboldalon állt. Vö.: JAKABFALVY GYULA: Családi krónika. Kézirat. Gagybátor, 1959-1962. 6. 8 Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1993. évi terepbejárása. 9 GERECZE P., 1906. 70.; MOLNÁR E., 1935.164-165.; GENTHON I., 1951.155.; GERÖL., 1955.438.; Kiss G., 1984.104. 115. GARADNA - TELEPÜLÉSERŐDÍTÉS Az 1466-tól Kassa városának birtokát képező Garadna,

1 egykori erődítettségére vonatkozóan mindössze egyetlen adatot ismerünk. Eszerint mivel a török 1641-ben Garadna helységet kifosztotta és több foglyot magával vitt, a megmaradt lakosság igyekezett a védelemről gondoskodni és ezért 1643ban bekerítették falujukat.

2 Az erődítettségnek napjainkra a településen semmilyen nyoma, vagy emléke nem maradt.

3 1 CSÁNKID., 1890. 227.; KEMÉNY L., 1896.45. 2 A kassai levéltár adatai alapján: KEMÉNY L., 1907. 374.; ezt idézi: MOLNÁRE., 1935.167. 3 Az abaúji Garadna 17. sz.-i erődítménye nem tévesztendő össze a Trencsén megyei Garadnával, ahol középkori vár állt. 116. GÖNC - TELEPÜLÉSERŐDÍTÉS A konkrét adatokat a település körüli erődítményre vonatkozóan Iványi Béla levéltári kutatásai nyújtották, miszerint már 1612-ben Göncön a „város végén való kaput" említik, de a város körüli palánk még 1826-ban is megvolt.

1 E palánkerődítés komoly védelmet nem jelentett és nem akadályozta meg, hogy 1678-ban Thököly Imre kurucai, majd 1710-ben Viard császári tábornok serege ne foglalják el a települést.

2 Az I. katonai felmérés Göncöt ábrázoló térképlapján

3 még kirajzolódik a település ovális, belül széles, közel egyutcás alakja, ami feltehetően az egykori palánk-erődítmény nyomvonalát követhette. Napja-