Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények

ÜSS tés Ny-i és D-i oldalának védelméhez. A kastélytól Ny-ra lévő területen a sánc Ny-i széléhez kapcsolódóan téglaépület nyomai kerültek elő.

7 Encs már a 13. századtól kezdve megszakítás nélkül a tornai uradalom részét képezte egészen a 19. sz. századig.

8 Az encsi castellum, - mint erődített földesúri lakóhely - feltehetően a 16. század második felében, vagy a 17. század elején épülhetett. Első emütése 1621-ből való, amikor a tornai vámradalom összeírásában Encsen Móricz Márton szép kastélyát említik.

9 Legközelebb 1671-ben találkozunk a kastéllyal, amikor már Káthay Ferenc birtoka, amelyet ebben az évben elkoboznak tőle a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. Az ennek kapcsán az 16711672-ben készített számos összeírás részletesen leírja az épületet. Ezek szerint a vizesárokkal, latorkerttel övezett, belül pedig tapasztott palánkkal kialakított épületegyüttesnek felvonóhidas kapuja volt. A belső épületek egy része téglából, nagyobb része fából épült. A téglából épített részt „fehér háznak" nevezi az összírás minden bizonnyal meszelése után. Az épületben egy kívülről fűthető kályhás kemencével ellátott nagyobb lakószoba is volt, de számos más gazdasági épületet (cselédház konyhával, szalonnás ház, pince, tömlöc, borház stb.) is összeírtak.

10 1675ben még német őrsége van a kastélynak.

11 Egy 1682. évi összeírás megemlíti, hogy a kastély 1676-óta lerombolt állapotban van, amit igazol az is, hogy már 1677-ben is leromboltként szerepel, mint amit a „rebellisek" (kurucok) égettek fel.

12 Kátay Ferenc hűtlenség miatt elkobzott javait - az egyik kamarai irat szerint - az elkobzás után, 1678-ban királyi adományként Keglevics Miklós kapta, majd az ő utód nélküli halálával 1682-ben a birtok Semsey Pálé. Úgy látszik azonban, hogy a Keglevichek a 18. sz. elején visszakaphatták Encs birtokát, mert még a 19. sz. második feléig az övék.

13 A későbbi, 17. sz. végi összeírások már csak az elhagyott, romos, lerombolt kastélyt illetve annak helyét említik.

14 1 B.-A.-Z. M. Lt. U. 222. sz. térkép 2 SoósE., 1889-1928.1.121.; POGRÁNYI-NAGYF., 1928. 54. 3 MOLNÁRE., 1935.147-148. 4 Hernád menti, 1970. 53.; BoLLÓ J., é.n. 1. 5 KEMENCZEI T. - K. VÉGH K., 1964.239.; CSORBA CS., é.n. 6. 6 SÁRKÖZY S. -NOVÁKI GY., 2001.162-163. 7

PUSZTAIT., 2004b. 209-210. 8 KERTÉSZ J. - FÓRIS A. - FOLLAJTÁR E., 1939. 174.; ENGEL P., 2002 passim. 9 MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 153. No. 20.; U. et C. 7/1. 95.; CSORBA CS., é.n. 6. - 1671-ben is jól megépített castellumnak írják Vö.: MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 157. No. 73. 10 1671: MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 35. No. 101.; Fasc. 15. No. 35. = U. et C. 1. 145-146.; - 1672: MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 35. No. 103.; Fasc. 61. No. 14. = U. et C. 5. 31-32.; Fasc. 35. No. 102.; Fasc. 44. No. 24. 11 CSORBA Cs., é.n. 6. 12 1677: MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 61. No. 16.; 1682: MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 82. No. 28. 13 MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 82. No. 28.; Fasc. 101. No. 25.; MOL A 57 16. 416-417.; CSORBA Cs., é.n. 6. 14 MOL E 156 (U. et C.) Fasc. 35. No. 107.; Fasc. 115. No. 9.; Fasc. 101. No. 25.; Fasc. 61. No. 19.; Fasc. 61. No. 22. 112. ENCS-FÜGÖD (FELSŐFÜGÖD) - CASTELLUM Először a Borovszky-féle megyei monográfia tesz emütést arról, hogy Felsőfugödön erődítmény volt, de ennek már nincsenek nyomai, így csak a castellum 16. századi vámagyát említi.

1 Soós Elemér szerint a fiigödi 16. századi várkastély (castellum) Felsőfugödön a község temploma helyén állhatott. Soós 1926-ban járt itt és azt állapította meg, hogy a terep süppedékeiben felismerhetők az egykori árok nyomai és a vár fekvése is. A várárok a vizét É-on a Bársonyos-érből nyerte és DNy-on bocsátotta ki, így a vár minden oldalról biztosított volt. A vár kapuját ugyanakkor a Ny-i oldalon feltételezte.

2 Legutóbb 2001-ben foglalták össze a kastélyra vonatkozó adatokat.

3 Az erődítményre utaló első ismert írott adat 1558ból való, amikor Gersei Pethő János felsőmagyarországi főkapitány egy Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról számol be, hogy: „im ez napokban egy csatát vettem volt Tokaj felé, és egy Castelt erőssétettem jobban meg, kinek neve Fügéd. "

4 1559-ben Panka Péter nevű vámagyát emütik.

5 Egy szintén 1559-ből származó közgyűlési jegyzőkönyvben pedig Pethő Pál, mint a fiigödi castellum kapitánya szerepel.

6 1564-ben egy Garadnán tartott megyegyűlésen tárgyalták a kassai polgárság óvását György János fügedi vámagy ellen, aki a forrói job-