Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

elfogták, majd Regéc várába zárták, s így az őrség meghódolt. Még ugyanazon év nyarán Ferdinánd nevében Serédy Gáspár ostromolta a - Czeczey Lénárt várkapitány által védett - várat, majd annak elfoglalása után lerombolta. Ferdinánd eredetileg még 1535-ben Serédy Gáspárnak és Györgynek adta Tállya, Tokaj és Regécz várakat tartozékaikkal, de az erről szóló adománylevelet, csak 1541. január 13-án állította ki, melyben Tállya vára már romként szerepel.

6 1550-ben Izabella királyné jogilag is átadta a vár feletti rendelkezési jogot Ferdinánd királynak, mely azon alapulhatott, hogy korábban Tállyát ő is Serédyeknek adományozta. Serédy Gáspár utána fivére György örökölte, majd 1560-tól György veje bekényi Alaghy János, György és Menyhért kapott rá királyi adományt. 1584-től Alaghy János Judit nevű leányának fiai, Mágócsi Gáspár, András és Ferenc lettek Tállya birtokosai. Mivel Alaghy Judit másodszor Rákóczi Zsigmondhoz ment férjhez, így 1590-től Tállya Rákóczié lett, melyre 1591-ben Rudolf királytól is megerősítést kapott. A várral kapcsolatos utolsó rendelkezés I. Rákóczi György felesége Lorántffy Zsuzsanna nevéhez fűződik, aki 1650-ben 94. TARDA Tatárdomb Tard község D-i sarkán, közvetlenül a temető felső vége mellett, a község felett elterülő széles dombhát ÉK-i szélén található. A kis dombot félkörívben mesterséges árok választja el a dombhát többi részétől. A szántóföldként használt területen a kontúrok erősen lekoptak, pontos egykori méretét nem lehet megállapítani. Az árok K-i vége a meredek domboldalban végződik, É-i vége pedig egy kis természetes magaslat felé tart, majd ez alatt elkanyarodva, ugyancsak a meredek domboldalban ér véget. Az árok felső szélessége mai alakjában 50 m körüli, mélysége 1,5-2 m. A középső kis ovális domb K-i oldala a természetes domboldalban folytatódik, ezen az oldalon nincs árok. Felső, domború részének átmérője 18—22 m körüli. A domb átlagos magassága az árokból számítva 3 m. A kis dombon és annak középpontjától számítva 130-150 m távolságig a szántóföldön sok őskori cserép található. A nyílt telep tehát a váron kívül jóval nagyobb területre terjedt ki.

1 A Tatárdombot, mint régészeti lelőhelyet, elsőnek Ipolyi Arnold említi 1863-ban. A domb alatti temetőben sírásás közben „apró cserépedényeket" találnak, melyekből néhány épebbet az egri érseknek küldtek meg.

2 A következő évben, mint „tatár-vár"ról, illetve „ Tatár-hegy"-ről írnak róla, melynek alján erődítés van, sánc nyoma és sok cserép található. A szántóföldnek használt domb alatt egy nagy boltozatos pincét is enüítenek.

3 Rómer Flóris bronzkori cserepek lelőhelyeként szerepelteti, egyúttal képekben a vár még álló falait lebontatta, és Tállyán ebből gazdasági épületeket építtetett.

7 Az Országos Széchenyi Könyvtárban található Franciscus Römisch Tállya várát ábrázoló rajza 1789-ből.

8 Ennek alapján azonban nem dönthető el, hogy a rajz, amely egy teljes magasságban fennálló romos tornyot és csatlakozó falcsonkokat ábrázol a valódi állapotot rögzítette-e, vagy csak egy elképzelt korábbi állapotot.

9 Figyelembe véve, hogy a várat 1541-ben is már csak romnak írják le, valamint az, hogy 1650-ben tervszerű bontást végeztek rajta, erősen kérdésessé teszi az ábrázolt emeletmagasságú falak 18. századi fennállását. 1 ENGELP., 1977.160.; ENGELP., 1996. 438-439. 2 B. HELLEBRANDT M., 1994. 79-82.; TAKÁCS P., 1994. 89-91.; TAKÁCS P., é.n. 19-21. 3 BARNA J.- VONGREY G., 1931.94. "ENGELP., 1977. 160.; ENGELP., 1996. 438-439. 5 HORVÁTH R., 2001.102. 6 BARNA J.-VONGREY G., 1931.94.; B. HELLEBRANDT M., 1994. 79-82. 7 B. HELLEBRANDT M., 1994. 79-82.; TAKÁCS P., 1994. 91.; TAKÁCS P., é.n. 21. 8 OSzK. TK. 1650. sz. térkép 9 B. HELLEBRANDTM., 1994.82.; TAKÁCS P., 1994.89. TATÁRDOMB egy vas karperecet és egy vas fibulát ismertet a késői vaskqrból, amelyek Ipolyi Arnold birtokában voltak.

4 Ugyanezeket Ipolyi 1873-ban is említi és hozzáfűzi, hogy azóta itt 25 db. „byzanti és velenczei arany találtatott".

5 Hampel József 1892-ben egy Tardról származó „sodrott karperec"-re hivatkozik Ipolyi gyűjteményé-