Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
ként jelenik meg. A romok területének beerdősödése csak az elmúlt néhány évtizedben következett be. Feltehetően a várhoz tartozhatott a vár hegyének ÉK-i lábánál ásott téglalap alakú tó is. 1 A várat először 1851-ben röviden Fényes Elek említi, majd 1864-ben értesülünk arról, hogy néhány évvel korábban kincskeresők egy sziklába vájt „kút alakú mélyedést" kezdtek kiásni a várban. Ugyanekkor a vár tövében halastó maradványait és egy „Virágkút" nevü jó forrást is említenek. 2 A vár szerepel Kardra Kabos, Csánki Dezső, Gerecze Péter, Borovszky Samu, és Klein Gáspár munkáiban is. 3 1928-ban a várhegy északi oldalában lévő jégkorszakbeli barlang feltárása alkalmával az ásatást vezető Saád Andor a miskolci múzeumba néhány sima felületű, gyengén ezüstözött rézlapkát vitt be, melyekről Leszih Andor megállapította, hogy pénzhamisítás céljaira készültek. A környékbeli lakók kőbányászás és kőporszedés közben is találtak ilyen lapkákat és középkori cserepeket. Leszih Andor még 1928-ban több kutatóárkot húzott a várban, de a későbbi feltárások folytatásával megbízta az ásatásokon kezdettől fogva részt vevő Szegő András szuhogyi cipészmestert. A vezetés és felügyelet nélkül végzett ásatások egészen a II. világháborúig folytatódtak kisebb-nagyobb megszakításokkal. A feltárt és feldolgozatlan leletek a miskolci múzeumba kerültek. Közben 1935. júliusában Leszih Andor elkészítette a vár felmérését és ekkor fotók is készültek, amelyek egyedüli dokumentumai a feltárásoknak. 1941-ben Leszih a csak a belsővár terültén végzett kutatásokról és a vár történetéről részletes tanulmányban számolt be, ez azonban elsődlegesen az előkerült pénzhamisító műhelyre koncentrált és annak leleteit mutatta be, a dokumentációt nem közölte. 4 A várral foglalkozó későbbi munkák elsősorban a már korábban közölt adatokat ismételték meg. 5 A vár szerepelt Fügedi Erik és Engel Pál adattáraiban is. 6 1992-ben a megyei vártopográfia foglalta össze a vár adatait, amikor felmérését is közzétették (88/a. ábra), de a romokat elfedő sűrű bozót miatt a felmérés a vár belső területét nem tartalmazta. 7 2002-től kezdődően Szörényi Gábor András foglalkozott a várral több tanulmányában. Nemcsak a vár új geodéziai felmérését készítette el (881b. ábra), hanem a terepjelenségek elemzésével valamint e jelenségek komplex módszer útján történő értékelésével a felszín alatti elemek, elsősorban a várfalak valószínűsíthető helyzetének meghatározásával a vár elvi rekonstrukcióját is elkészítette. Ezen túlmenően a vár történeti- és kutatástörténeti adatainak értékelését, valamint a Leszih Andor ásatásából származó és a múzeumba bekerült leletanyag feldolgozását is elvégezte. 8 A vár építése a Tekes-rokonsághoz tartozó Ládi Pós fia „Csorba" Miklósnak [1289-1311] tulajdonítható, aki egyben a vár névadójának is tekinthető, és akinek családja később is Szuhogy falu birtokosa volt. Valószínűleg a 14. sz. elején pusztulhatott el. 9 1351ben a Ládiak eladják a Perényieknek Szuhogy falu birtokát, de sem ekkor, sem az adásvételt átíró 1383as oklevélben a vár nem szerepel. 10 Perényi Imre pohárnokmester 1403-ban, amikor a környéken birtokokat szerzett, egyúttal királyi engedélyt is kért, hogy újjáépítse. Ez a vár első említése. 1410-ben már újból állt a vár. Az 1440 után indult polgárháborúban id. Perényi János váltságdíja fejében átadta Palóci Simonnak, de 1445-ben visszakapta és 1455-ben új adományt szerzett rá. 11 1540-1541 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferencnek felsőmagyarországi főkapitánynak adta a várat, és Perényi Pétert más birtokkal szándékozott kárpótolni. Bebek Ferenc azonban 1541. februárjában már átadta azt testvérének Bebek Imrének. A Bebekek birtoklása alatt Csorbakőről nincsenek források, ami összefügg az ekkor itt berendezett és 13 évig üzemelő pénzhamisító műhellyel. Miután Bebek Imre 1553ben meghalt, a kővetkező évben testvére, Bebek Ferenc, Abaúj és Gömör vármegye főispánja (aki ugyancsak veretett hamis pénzt), az özvegyet elűzte a várból és azt Rudabányáról hozott bányászokkal leromboltatta. A vár ásatásakor több helyen égésnyomokat is találtak, tehát valószínűleg fel is gyújtották az épületeket. A lerombolt vár azonban továbbra is Bebek Imre örököseinek tulajdona maradt, bár azt már soha többé nem építették újjá. A források ezek után még gyakran említik a várat, de már csak úgy, mint romos, vagy elpusztult, elhagyott erősséget. A váruradalom irányítói leköltöztek Szuhogyra, de jogilag még a 16-17. század fordulójáig csorbakői uradalomról és a hozzá tartozó falvakról beszéltek a források. A századforduló után már csak egy telek neve volt Csorbakő, puszta vára pedig Szuhogy falu része lett. 12 A várra vonatkozó történeti források és a helyszíni terepjelenségek alapján Szörényi Gábor András a vár négy nagyobb korszakát különítette el: Először Ládi Csorba Miklós 13-14. sz. fordulójára helyezhető toronyvára épült fel, amelyet a második periódusban, 1403-tól kezdődően át- és újjáépítettek. Ekkor palotaszárny épült és a várat egy falszorossal vették körbe. A következő periódusban a 15. sz. közepén vár ÉK-i részén egy kaputoronnyal erősített bővítés valószínűsíthető. A legkésőbbi periódusban pedig a kapuvédő épület elé, egy nagyobb méretű, szabálytalan ötszög alaprajzú újabb elővédművet emeltek, amely már a 16. sz.-ban készülhetett. 13 Mindezek az eredmények azonban csak egy elvi rekonstrukció részének tekinthetők, ezért az elért eredmények bizonyítása és pontosítása csakis egy jövőbeli régészeti feltárással történhet meg. 14 1 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 52.; SZÖRÉNYI GÁBOR A., 2003.165.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006a. 14. 2 FÉNYES E., 1851.4.165.; PESTY F., 1988. 336. 3 KARDRA K„ 1871. okt. 19.; CSÁNKI D., 1890.163.; GERECZE P., 1906. 250.; BOROVSZKY S., 1909. 4L; KLEIN G. - PÉCHYHORVÁTH R., 1939. 152-153.
