Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Patócsy Zsófia több mint egy hétig hősiesen védi Lazarus von Schwendi felsőmagyarországi főkapitány ostromával szemben, de a jelentős károkat okozó ostrom 1567. január 14-én szabad elvonulás fejében feladással végződik. Szádvár ettől kezdve kamarai birtok 1570-ig, majd a későbbiekben különböző zálogbirtokosok hosszú sora következik, akik közül a 16-17. sz. folyamán a Csáky, a Pethe és az Eszterházy család birtokadományt is szereznek rá. Hosszú pereskedések után végül 1674-ben az uradalom egy részét a várral együtt Eszterházy Pál veszi meg. A Thököly-felkelés idején a kurucok foglalták el, majd 1683-ban a Bécs alól hazatérő Sobieski János lengyel király seregei ostromolták meg sikertelenül. 1686-ban már újra császári katonaság van a várban, ekkor lerombolását határozzák el, ami nem sokkal később be is következett. A vár területén régészeti kutatás még nem történt, ezért a vár Détshy Mihály által leírt periodizálása csupán az alaprajzból és az egyes erődítések kialakításából levont feltételezésen alapszik. Az általa négy különböző periódusra felosztott négy várrész - a négyzetes felsővár, a K-i és a Ny-i elővárak, és a K-i külső elővár - eltérő időben történő létesítése még nem nyert bizonyítást. A kerek védművek és a rondella a 15. sz. második feléből, illetve a 16. sz. elejéről származhatnak, míg a D-i, és Ny-i oldalán álló ötszögű bástyák - analógiák alapján - a 16. sz. közepén épülhettek.

7 A vár legkorábbi ábrázolásai, valamint az építkezésekre utaló első adatok és összeírások mindegyike a 16. század utolsó harmadából származnak, amikorra a vár fő vonalaiban már kiépült. A rommaradványok akár részleges feltárását követően kerülhet csak sor a várról szóló invéntáriumokban szereplő helyiségek és épületek lokalizálására. A leltárakban szereplő nagyobb egységek azonosítását Détshy Mihály 1969. évi tanulmánya végezte el.

8 1 DÉTSHYM., 1969.143-186. 2 FÜGEDI E., 1977. 28, 193.; ENGEL P., 1977. 154.; ENGEL P., 1982. 904-907.; DÉNES GY., 1983. passim; ENGELP., 1996. I. 419. 3 DÉTSHYM., 1969, 177-186., a legkorábbi udvarbírói utasítások kritikai kiadása: Sós L, 2001. 109-134. 4 DÉTSHYM., 2004. 5 HALÁSZA., 2004. 22-24. 6 Az írott források áttekintése DÉTSHY M., 1969. 143-186.; FÜGEDI E., 1977. 28, 193.; ENGEL P., 1977. 154.; ENGEL P., 1982. 904-907.; DÉNES GY., 1983. passim; ENGEL P., 1996. I. 419.; DÉTSHYM., 2004. alapján történt, külön forráshivatkozást nem adunk meg. 7 DÉTSHYM., 1969.155. 8 HALÁSZA., 2004. 23-24. 90. SZUHOGY- CSORBAKŐ VÁRA Csorbakő várát Szuhogy község határában a falutól északnyugatra kb. 1 km-re, a Szuhogy és Felsőtelekes közötti út Ny-i oldalán találjuk. Maga a vár a Nagyhegy egyik ÉK-DNy-i irányú nyúlványának végén helyezkedik el. Legalacsonyabb része 257 m, a középső, legmagasabb pontja pedig 280 m tszf. magasságú. A hegynyúlvány DNy-i irányban egy keskeny gerinccel csatlakozik a tőle magasabb Nagy-hegy tömbjéhez. A vár maradványai részben tiszta, részben bozótos erdővel benőtt - kb. 80 m hosszú és 43 m széles - területen helyezkednek el, így a vár szerkezetére és falainak kialakítására sokszor csak következtetni lehet. A vár magasabban fekvő, középső része egy zárt udvarú épületegyüttest képez, amely egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótoronyból és annak ÉNy-i oldalához kapcsolódó négyszögletes fallal körülvett udvarból állhatott, melyet a DNy-i hegytető irányából egy hármas árok védett, a két belső között pedig sánc is húzódott. E legkorábbi rész Ny-i oldalához egy három helyiségből álló épületet, ennek külső Ny-i falához pedig 5 m-rel alacsonyabb szinten pedig újabb két helyiség csatlakozott, melyet egy 15 fokú lépcsővel lehetett elérni. A későbbiekben az erősséget a D-i és a K-i oldalon egy L alakú falszorossal védték, majd ÉK-i irányba további két előudvart alakítottak ki kapuval, a külsőnél kaputoronnyal. A várba K-felől egy ma is felismerhető mélyúton lehetett bejutni, amely a váron belül csigavonalban haladt. A kaputorony és a hozzá vezető út megerősítésére emelhették - talán már a tűzfegyverek korában - a vár ÉK-i sarkán egy ötszög alaprajzú védművet, amely mai felszínen földsánc-