Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

tése. Talán a 17. sz végére tehető és az 1644. évi ostromot követő újjáépítéssel hozható kapcsolatba az a nagy átalakítás, melynek során szinte az összes kőkeretes nyílást átalakították, a kőkereteket ácstokos szerkezetekkel váltották fel, és többek között megemelték az udvari falkoronákat. Már a 18. sz.-i átalakítások során szüntették meg azután az É-i és a Ny-i szárny lakójellegét, magtárrá alakítva azokat. Elbontották az itt volt kápolnát, a falsíkból kiugró épületeket, új lépcsőház készült DNy-on. Minden bizonnyal ekkor épültek meg - részben feltárt előzmények

13 helyén - az elővár ma álló épületei is (13. kép). A középső tömb K-i szárnyát már a 19. sz.-ban, a Szirmay-birtoklás idején alakították át,

14 de a vár újabbkori építéstörténete csak a kutatási eredmények közzététele után határozható meg részletesebben. 'SoósE., 1917. 2

SöRösP., 1912. 390.;HERVAYF.L., 2001. 517. 3 VALTER I., 1975. 261-267. - Itt közölve a huszárvár kutatási alaprajza is. 4

DÉTSHYM., 1988. 229-242. 5 FELD I., 2000. 89-93. 6 LÁSZLÓ Cs., 2002. 317-363. - Lásd továbbá: LÁSZLÓ Cs., é.n. passim 7 LÁSZLÓ CS., 2002. 330. 2. sz. jz.; LÁSZLÓ Cs., é.n. passim. 8

Részletesen: DÉTSHYM., 1988. 229-230. 9

FELDL, 2000. 91-92. 10 VALTER I., 1975. 261-267.; DÉTSHYM., 1988. 231-234., különösen: LÁSZLÓ Cs., 2002. 328-329.; LÁSZLÓ CS., é.n. passim. 11 LÁSZLÓ Cs., é.n. 12

FELDL, 2000. 92-93. 13 VALTER I., 1975.263-265. 14 LÁSZLÓ Cs., 2002. 331. 25. sz. jz.; LÁSZLÓ CS., é.n. passim. 85. SZERENCS -TAKTAFÖLDVÁR Taktaföldvár a szerencsi vasútállomástól DK-re 3 kmre, a Takta-ér és a Szerencs-patak között, K-Ny irányában fekvő, hosszúkás, a környező sík, egykor mocsaras területből kiemelkedő alacsony domb. Hossza eredetileg kb. 500 m, szélessége 100-160 m volt, a Ny-ra eső terület nagy részét azonban már elhordták. K-i végében ma is épen találjuk a földvárat. Szabályos kör alakban, majdnem teljesen földsánc veszi körbe, csak a Ny-i oldalon szakad meg, ott ahol a 20 m széles kapunyílás van. A belső terület a Ny-ra eső dombtetővel azonos szinten van. Árok nincs körülötte, a kapunyílás előtt sincs. Utóbbi helyen esetleg csak az újkorban töltötték fel, de erre a kérdésre csak ásatással lehetne feleletet kapni A sánc magassága 1,5-2 m, talpszélessége 40 m. A belső terület átmérője a sánc lábáig mérve 50, a vár teljes átmérője a sánctetőn mérve 90 m. 1897-ben a várat Dongó Gyárfás Géza Szadavárként említi (a közelben van Taktaszada község!), de megemlíti, hogy újabban Takta-Földvárként nevezik.

1 Soós Elemér tévedésből Abaúj-Torna megye várai között enüíti.

2 Az 1905. évi megyei monográfia említi a sánccal körülvett várat,

3 Gerecze Péter pedig Taktaszadánál mint Rákóczi-sáncot szerepelteti.

4 A megyei monográfia adatait a későbbi monográfiák újra közlik: így 1931-ben Bama János, aki csak röviden utal a szerinte "ősi" földvárra, valarnint később Angyal Béla is.

5 1965-ben Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin járták be a terepet, erről rövid ismertetéssel számoltak be,

6 majd Kemenczei 1967-ben, az akkor folyó földeihordások miatt, leletmentő ásatást végzett, melynek során újkőkori és Árpád-kori leletek kerültek elő. A sáncon kivüli Ny-i területről gáterősítéshez földet hordtak el, 3 méter magas part alakult ki, amelyben az újkőkori település nyomai voltak láthatók. Földbe mélyített ház maradványai, gödrök és négy mellékletek nélküli, vörös okkerrel színezett csontváz került elő. Ugyanott festett díszű edények töredékeit, kőbaltákat, agancs- és csonteszközöket, agancsból készített szigonyt találtak az újkőkori tiszai kultúrából, a várat azonban az Árpád-korba valószínűsítette.

7 1974-ben újabb földeihordással kapcsolatban Gádor Judit és Hellebrandt Magdolna egy rézkori ház omladékai között cserepeket, pattintott kovakő darabokat és egy edényben 12 darab kőbaltát, valamint egy agyarból csiszolt amulettet gyűjtött.

8 1977-ben újabb szórványleletek kerültek a miskolci múzeumba.

9 Hellebrandt 1979-ben a lelőhely és a leletek részletes ismertetésével foglalta össze az addigi eredményeket: a domb az őskorban valószínűleg nem volt sánccal védett, az itt található sáncvár pedig Árpád-