Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

urak közül a Monakiak 1375-ben fallal akartak körülvenni, erősséget alakítva ki belőle, majd amelyik a 15. sz.-tól kommendátorok kezére jutott - mindeddig hiába kereste a kutatás a mai vár helyén. László Csaba a mai református templomtól DK-re helyezi, annak ellenére, hogy a vár legkorábbi falaiban építőanyagként használtak fel középkori kőfaragványokat

7 és az ismert források sem fogalmaznak egyértelműen abban a kérdésben, hogy Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1557/1558 telén magát az apátságot építtette-e ki castellummá vagy csak annak a közelében (s esetleg anyagából) építkezik.

8 1565-ben került királyi kézre, 1566-ban a tatárok valószínűleg felégették, 1571-ben romos, de három használható helyiséggel. Felmerült esetleges lerombolása is. Szennyesi Mátyás, sárospataki királyi várkapitány a castellumban álló kőházat családja lakóhelyeként kívánta hasznosítani.

9 1580-ban kapta meg zálogban uradalmával együtt Rákóczi Zsigmond, aki itt hamarosan építkezni is kezdett. 1587-től már itt lakott feleségével, az 1595-ben felvett szakértői becslés szerint ekkora már nagyrészt kiépült a családi rezidencia. 1602-ben itt tartotta lakodalmát lánya, Erzsébet. 1603-ban végleges királyi adományt nyert rá. 1604ben valószínűleg nagyterme adott helyet a Bocskait fejedelemmé választó országgyűlésnek. Rákóczi Zsigmond utódai többször megosztoztak rajta, rezidenciális szerepet azonban már nem töltött be, ezt igazolják a nagy számban fennmaradt inventáriumok is, melyek nagyrészt rekonstruálhatóvá teszik az egykori térosztást.

10 1644-ben Eszterházy Miklós nádor csapatai foglalták el, kiktől II. Rákóczi György seregei csak súlyos ostrommal tudták visszavenni. Egyetlen korabeli, bár sematikus alaprajza Lucas Scicha 1661. évi táborrajzáról ismert. A kuruc mozgalmak idején többször gazdát cserélt. A Rákóczi-felkelés után csak egy része öröklődött leányágon - az Erdődy illetve az Aspremont-családé lett - az uralkodó által elkobzott részt az Illésháyak vásárolták meg, majd a Grassalkovich, Szirmay és az Almássy-családok követték egymást a birtoklásban. 1945-ben államosították, előbb különböző célokra hasznosították, 1960 után az elővárban színháztermet és szállodát, majd a központi épületben múzeumból, könyvtárból és más, főként művelődési célokat szolgáló kulturális központot alakítottak ki.

11 A Némethy Ferenc által 1557/1558-ban emeltetett castellumból - melynek építéséhez felhasználták a bencés apátság bontásából származó kőanyagot is csak a D-i nagy, háromszintes, egykor farkasvermesfelvonóhidas tornyot és az annak ÉK-i oldalához csatlakozó, a földszinten négy, az emeleten három teret magába foglaló téglalap alaprajzú lakószárnyat ismerjük, közöttük csigalépcsővel. A castellum további, elsősorban Ny-on létezett erődítményeit nem találta meg a kutatás - legalább palánkkal és árokkal kell számolnunk, melyek a torony illetve a lakószárny Ny-i sarkaihoz csatlakozva nagyjából a mai udvarnak megfelelő területet övezhettek. Az a tény, hogy a lakószárny K-i, vastagabb külső falát az emeleten csak lőrések törték ekkor át, elképzelhetővé teszi, hogy itt nem húzódott még egy további külső védővonal. A lakóépület Ny-i homlokzatán ugyanekkor már ekkor is nyílások voltak - egykori formájukra csak másodlagosan felhasznált kőkeret-elemek utalnak - az emeleten itt egy, az udvar felé középpillérre támaszkodó ívekkel megnyitott tornác helyezkedett el, melyhez az udvarról vezethetett külső lépcső. K-i sarkaiban tüzelőberendezések voltak, melyekből a kapcsolódó D-i és É-i tér cserépkályháit is fűteni lehetett. Az utóbbi tér ÉK-i dalában árnyékszék helyezkedett el.

12 Rákóczi Zsigmond építkezései során az 1580-as évektől legkésőbb 1602-ig több, egymástól pontosabban még el nem különíthető szakaszban egyrészt kialakult a zárt belső udvar. A korábbi lakószárny É-i falához egy hosszabb, szintenként három teret magába foglaló, a torony Ny-i oldalához pedig egy rövidebb, egyterű, Ny-K-i irányú épületszárny csatlakozott s egy keskenyebb, eredetileg csak földszintes, az emeleten fatornácos épület készült a magas Ny-i fal belső oldalán. Úgy É mint Ny felé egy-egy kiugró „torony" is készült. Emellett átalakították a D-i nagy tornyot és a korábbi K-i szárnyat s az utóbbit további traktusokkal bővítették K felé. Nem kizárt, hogy az új szárnyak falkoronáinak ma is meglévő lőrései egykori pártázatra utalnak. A DNy-i és a K-i szárny előtt részleteiket tekintve már nem mindig rekonstruálható - nyitott folyosó húzódott, feljáróik az udvar D-i sarkaiban voltak. 1595-ben még valószínűleg nem állt az elővár épületegyüttese, de az É-i tömböt övező, falszoros jellegű védőöv is csak a 17. sz.-ban épülhetett meg. Későbbi, de még késő reneszánsz periódus emléke a Ny-i keskeny szárny beépítése, a fatomác megszűnte-