Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

késő-középkori kialakítása, amit Détshy Mihály is elismert.

6 A templom körüli falra vonatkozóan a legkorábbi írott forrásunk 1635-ből való, miszerint: „Az Czinteremnek kerítését is nagyob részre megzsindelyezték és hol mi htja volt megfoldozták.. .Az Templom kerítése ajtaja élőt egész faragot ajtó, mellyeknek való Oszlop kövek vadnak hat darab.. .Es egy félben töröt.. .Faragatlan Oszlop köis vagyon egy..."

1 Rákóczi György javainak fent idézett összeírásának részlete nem említi a körítőfal kialakítását így csak az feltételezhető, hogy a ma is fennálló falra vonatkozik, amelybe akár később is kialakíthattak lőréseket. TOLNAIG., 2001. 89. 2

DÉTSHYM., 1988. 235-241. 3 VÁRADY J., 1989. 306-308.; ARNÓTÁ., 1992a. 29-30.; SISKA J., 1992. 1-2. 4 BARNA J. - DARVAS L., 1931. 21. - A fal eredetét a Rákóczikorszakba helyezik. 5

TOLNAIG., 2001. 89. 6 DÉTSHY M., 1987a. 54. - Détshy Mihály a források alapján a templom újonnan történő építését 1595-re helyezte, egyidejűleg azonban úgy finomította nézetét, hogy kialakítása miatt egy késő-középkori templom felújításával is lehet számolni. Az előzmény nélküli torony azonban Rákóczi Zsigmond 1595-ös építkezéséhez köthető. 7 U. et C. 4. 293. - A leírás a lőréseket nem említi. 84. SZERENCS-VÁR A városközpont D-i részén, egykor a Takta-patak mocsarai által körülvett szigeten emelkedik a ma parkkal övezett, két részből, egy négyzetes, középudvaros, tornyos belső magból és az ahhoz D-ről csatlakozó, D-i sarkain egy-egy sokszögű védőművel ellátott trapéz alaprajzú elővárból (ún. Huszárvárból) álló várkastély, mely mai formáját az 1960-as évektől az 1990-es évekig zajló - széleskörű régészeti feltárással kísért - helyreállítása során nyerte el (19. kép). A négyszögű, cca. 45x45 m-es, egyemeletes, sátortetős E-i tömböt eltérő szélességű, egytraktusos épületszárnyak alkotják, de K-en egy további, rövidebb traktus, sőt egy toronyszerű kiugrás is csatlakozik hozzá, balusztrádos terasszal. Az utóbbitól D-re, továbbá úgy É-on, mint Ny-on már elbontott további, nagyrészt négyszögű, a főtömb síkjából egykor kiugró, ma modem felfalazással jelezett építmények. Ugyancsak a helyreállítás során épült meg a feltárt eredeti nyomvonalon az épülettömb É-i sarkaihoz csatlakozó, szabálytalan alaprajzú, kerítésfalként jelentkező külső fal, melynek folytatását alkotja, az elővár magasabban ránk maradt külső fala. Ennek belső oldalához K-en egy magtárépület, D-en és Nyon egy-egy udvari folyosós, 18. sz.-i illetve újabb formákat mutató épületszárny támaszkodik, D-en kapualjjal (82. ábra). A belsővár központi építménye a háromszintes, D-felé kissé kiugró vaskos, négyzetes torony, földszintén lőrésekkel és átalakított kapuátjáróval, felső szintjein visszaállított reneszánsz illetve in situ barokk kőkeretes nyílásokkal. Szintén részben a kutatási eredmények alapján visszaépített különböző reneszánsz kőkeretes nyílások, valamint további, nagyrészt újabb ablakok, elbontott építmények, árnyékszékek jelzései s nem utolsósorban a falkorona felső részén különböző jellegű lőrések találhatók az épületszárnyak egymástól eltérő elrendezésű, vakolatlan külső homlokzatain. Az É-i traktust ma áttörő kapualj külső homlokzatán a Szirmay-család kőcímere. A belső udvar K-i homlokzata emeletén - eredeti helyén fennmaradt részletet is felhasználó - teljes reneszánsz nyílásrekonstrukció található, előtte visszaállított, pilléres ívre támaszkodó baluszteres, korlátos lépcsőfeljáró. További visszaállított reneszánsz ablakkeretek az É-i és a D-i homlokzat Ny-i részén valamint a Ny-i homlokzaton találhatók - az utóbbi helyen bemutatásra került az itt volt korábbi tornác feltárt faoszlopa alapján rekonstruálható részlete is. A belső terek közül a földszint vonatkozásában a festett leveles stukkórozettadíszes fiókos dongaboltozattal fedett, elszedett kőkeretes lőrésablakos ÉNy-i nagy tér és a K-i, udvari traktus külső falában fülkével bővített egyik középső szoba - egykor konyha? érdemel figyelmet. Az emeleten a többségükben síkmenyezetes terek - így többek között az ÉNy-i „palota" és a DNy-i nagyobb tér - korai részletei közül főként a toronyban maradtak meg illetve kerültek visszaállításra ajtók és kandallók. A keleti szárny udvari traktusának külső falában lőrések. Az épületet - Soós Elemér 1917. évi munkáját leszámítva

1 - behatóbb elemzés nélkül tárgyalja a korai országismereti és helytörténeti, továbbá az egyháztörténeti irodalom, mely utóbbi még legutóbb is az Árpád-kori bencés kolostor helyszínét itt keresi,

2 hasonlóan Valter Ilonához, aki a Huszárvárban 1968-1974 között általa folytatott ásatások kapcsán foglalta öszsze 1975-ben az addigi kutatások eredményeit.

3 Alapvető Détshy Mihály 1988-ban napvilágot látott munkája a 16. sz. végi szerencsi építkezések írott dokumenmmairól,

4 ugyanakkor az 1978 és 1991 között László Csaba által végzett átfogó régészeti kutatásról máig nem született részletesebb publikáció, sőt teljes kutatási felmérés sem került még közzétételre. Feld István 2000-ben a 16. századi periódusokra vonatkozó ismereteket foglalta össze kevés dokumentációs anyaggal,

5 majd maga a kutató 2002-ben a vár számos 17. sz.-i inventáriumát tette közzé és elemezte azokat, összevetve a kutatások - részletesen sajnos kifejtetlen és dokumentálatlan - eredményeivel.

6 A Bogát-Radvány nemzetség Péter és Pál apostolokról nevezett bencés monostorát - melyet a kegy-