Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

rezidenciáját már itt kell keresnünk. Ennek építészeti formáját azonban még egyáltalában nem ismerjük, s ez vonatkozik a Felsővár kivételével Szendrő összes kora újkori erődítésére is. Az mindenesetre bizonyos, hogy sem a városban található református templom tornya nem tekinthető erődítésnek, sem a Német vár területén álló Festőház feltételezett korábbi formája. A Várhegy mintegy 1,2 ha kiterjedésű erődje ugyanakkor a reneszánsz hadiépítészet - 16. sz. végén - legkorszerűbb elveit igyekezett megvalósítani, már amennyire ezt a terepviszonyok lehetővé tették. Ez látszik a sokszögű fallal övezett középső domb esetében, mely egy centrális elhelyezésű toronynak adott helyet, további, talán a kápolnát is magába foglaló épülettel. A stratégiai szempontból fontosabb É-i bástyák korszerűbb, ágyútermes-fiiles kiképzést kaptak, a bejárat a jól védett K-i oldalon került elhelyezésre. De folyamatosan korszerűsítették a kisebb D-i védőműveket is, a palánkfalakat kőbe építették át. Figyelemre méltóak a legénység, ásatással is vizsgált házacskái és nem utolsósorban az eddigi feltárások során napvilágra került tárgyi leletanyag.

14 1 Lásd erre részletesen: NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.47. 2 BOROVSZKY S., 1908. (2000-ben Rudabányán kiadták reprintjét is.) 3 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.46-49. 4 TOMKA G., 2001a. 4.; TOMKA G., 2001b. 165.; TOMKA G., 2002a. 125-164.; TOMKA G., 2002b. 249.; TOMKA G., 2003a, 209.; TOMKA G., 2003b. 219.; TOMKA G., 2004b. 271-272. 5

TOMKAG., 2002a. 125-164. 6

TOMKAG., 2005. 51-64. 7 ENGEL P., 1996.

1.425. 8 TOMKA G., 2002a. 127. 'TOMKAG., 2002a. 131-137.; TOMKAG., 2005. 53-57. 10 TOMKA G., 2002a. 138-155.; TOMKA G., 2005. 56-62. 11 TOMKA G„ 2002a. 167-164.; TOMKA G., 2005. 62-63. 12 TOMKA G., 2002a. 161-162. 13 A szendrői uradalom 1570. évi urbáriumában Szendrőre vonatkozóan azt írják, hogy Bebek János [valószínűleg 1526 után] az itteni apátságot lerombolta és a helyén várat épített. „Fatentur colom in loco arris Zendrew olim Juisse abbatiam, qua occupata per violentiam Ioannis Bebek, coepta est aedificari ex fiindamento arx, quae modo nominaturZendrew. "Vö.: MAKSAYF., 1959. 449. 14 TOMKA G., 2002a. 126-127, 139-140, 155-158.; TOMKA G., 2005. 52-53. 82. SZENDRŐLÁD-VÁR-TETŐ A szendrőládi várrom a Bódva-völgy Edelény és Szendrőlád közötti szurdokszerű összeszűkülése felett, a Szendrőládtól délre, a Bódva bal partján emelkedő, 234 m magas lapos tetejű Bükk-hegy Vártetőnek nevezett ÉK-i nyúlványán áll. A hosszúkás alaprajzú várat Ny-ról, a hegy platója felől kettős árok védte. ÉNy-i, feltárt oldalán közel egyenes körítőfalához később vaskos, négyszögletes alaprajzú támpillért építettek. É-i oldalán a körítőfala íves, itt további támpillérek maradványai figyelhetők meg. A vár belsejében tisztázatlan alaprajzú épületmaradványok részben kiásott falai látszanak. A várbelső közepére benyúló épület vastag falai annak egykori tagolását jelzik. A plató felőli árok mögött emelkedő magasabb domb talán egy toronyra utalhat. Tőle ÉNy-ra további falak vehetők ki a terepen, és itt sejthető az egykori bejárat is. A vár hossza 62 m, szélessége 26 m, a körítőfal falvastagsága 1,4 m. A K-i oldalon csak egy egyenes kb. 8 m hosszú falszakasz található a tereplépcső alsó részén. A vár először Pesty Frigyes helynévgyűjtésében szerepel: „...hajdan a török hódítás ideje alatt a még most is Várhegynek nevezett hegy tetején egy vár állott. . ."

1 A jelenleg látható falmaradványok nagy részét Németi Jenő, a falutól elvonulva a romok között élt egykori „szendrőládi remete" ásta ki 1960 és 1962 között. Dokumentáció természetesen nem készült a falak mentén haladó „magánásatásról." Ennek hírére 1961 őszén Megay Géza ment ki a helyszínre. Vázlatosan felmérte a falmaradványokat, melyek megmaradt magasságát 1,5-3 m-re, vastagságát pedig 3 méterre becsülte. A romfal egyik végén emut egy boltívet is, amely akkor még nem volt kibontva, továbbá állatcsontokat és cserepeket a 13-14. századból. A leleteket bevitte a miskolci múzeumba.

2 Nem sokkal később Joó Tibor foglalkozott a várral, és bejárása alapján rövid leírást adott róla. A vár történetével kapcsolatban - elfogadva Borovszky Samunak

3 a borsodi sáncvárról kialakított szláv eredetű elméletét - arra a következtetésre jutott, hogy az Anonymus által enüített Bors vezér vára nem a borsodi földvárral, hanem a szendrőládi várral azonos.

4 Később Dénes György is elfogadta Joó Tibor következtetéseit, a borsodi várna-