Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
letmentés az Alsóvár területén, az addigi kutatásban felmerült kérdések szempontjából különösen jelentős, hogy 1997 és 2001 között Tomka Gábor ásatást végezhetett a Felsővárban - a DK-i erődítésvonal feltárása mellett néhány kutatóárokkal vizsgálhatta a központi dombot és nagyobb területet kutathatott attól K-re. 2002-ben kisebb feltárást folyatott Fülöp Andrással az Alsóvár területén is. 4 Mindezek eredményeit hasznosíthatta is a település 2002-ben megjelent monográfiájában, ahol úgy az írott, mind a képi forrásanyag feldolgozását is elvégezte. 5 Eredményeit 2005-ben külön tanulmányban is összefoglalta. 6 Szendrő királyi várának várnagya 1355-ben jelenik meg a forrásokban. Az erősséget Zsigmond feltehetően még 1392 előtt a Bebekeknek adományozta. 7 1404-ben Bebek Ferenc itt keltezett, 1467-ben Bebek György lakóhelye is itt volt, de a 16. sz. közepén is ez számított a család (egyik) központjának. 8 1545-ben I. Ferdinánd még nem tudta elfoglalni, 1565/1566 fordulóján azonban I. Miksa már megszerezte és ezt követően hatalma egyik bázisává építtette ki a Felsőmagyarországi Kapitányság területén. Az írott adatok szerint először a korábbi, közelebbről ismeretlen várépítményeket javították, majd azok tervbe vett, de valószínűleg meg nem valósult bontása után 1578 és 1582 között épült ki az első olasz rendszerű erődítmény, melynek helyét azonban tévesen kereste a korábbi kutatás a Várhegyen. Tomka Gábor bebizonyította, hogy az Ny-ra, a Bódva melletti lapos területen épült meg, formáját - nyújtott téglalap alaprajzú, ötbástyás, a Bódva ágaival övezett építmény egy, a karlsruhei gyűjteményben fennmaradt hadmérnöki felmérés őrizte meg. Ez utóbbi feltünteti a korabeli forrásokban Bebek-vámak is nevezett, szabálytalan alaprajzú Alsóvárat is, itt az országút felőli oldalon két, részben a mai maradványokkal azonosítható bástya látható. A két várrész között a huszárvár, D-re pedig a palánkkal övezett város terült el 9 . Közben azonban kiderült, hogy a folyó melletti, később Német várnak vagy Földvárnak nevezett erősség helyét hibásan választották meg, ezért 1588ban hozzáláttak - feltehetően Cristoforo della Stella olasz hadiépítész tervei alapján - a Várhegy platóján a Felsővár, egy, a terepviszonyok miatt kissé szabálytalan ötszög alaprajzú, ötbástyás erőd építéséhez. Az építkezések igencsak elhúzódtak, a Felsővár még nem volt kész a Bocskai-felkelés, sőt Bethlen hadjáratai idején sem, amikor többször is a felkelők illetve az erdélyiek kezére jutott Szendrő. Még az 1630-as években is egy félbehagyott bástyáról értesülünk, 1639-ből Johann Le Dentu hadmérnök rajzait ismerjük az erődítésről. 1644-1645-ben I. Rákóczi György hadjárata kapcsán több ostromára is sor került. A forrásokból, - így az 1558-1662., illetve 1670. évi felmérésekből, egy 1662 és 1670 között készült távlati rajzból és Georg Ssicha hadmérnök 1664. évi metszetéből - ismerjük nem csupán a Felsővár bástyáinak megnevezéseit (Korláth-bástya, Kapu- vagy Szent Gábriel bástya, Sáros-bástya, Császári-bástya, Szent Mihály- vagy Wesselényi-bástya), de azok lehetővé teszik számos részletének rekonstrukcióját is és nem utolsósorban támpontokként szolgálnak az építkezések fázisairól (79/a,b,c. ábra). Tomka Gábor mindezek alapján csak az 1660-as évekre helyezi a Felsővár teljes kiépítésének befejezését. 10 Később már csak külső védőművek építéséről tudunk. 1672-ben a bujdosók elfoglalták az Alsóvárat, de a Felsővárat Thököly Imre sem tudta később bevenni. 1692-ben villámcsapás pusztította el az erőd központi épületét. 1704-ben csak ostrom után, hoszszas tárgyalások eredményeként került II. Rákóczi Ferenc kezére, aki azonban már 1707-ben lerombolását határozta el. Az ásatási megfigyelések szerint elsősorban a bástyák sarkait robbanthatták fel, a kötőgátakat nagyrészt a helyi lakosság hordhatta el. 11 A várat és uradalmát már a 17. sz. közepétől többször elzálogosította a kamara, majd 1690-ben Csáky István szerezte meg a nagy értékű birtoktestet. 1694-ben kezdett hozzá az Alsóvár területén kastélyának felépítéséhez, melyet - illetve később átépített formáját - számos ábrázolásból ismerjük. 12 A 14. századi szendrői vár kérdése még nem tekinthető tisztázottnak. Az igen valószínű, hogy nem királyi várként emelték, építtetője azonban ismeretlen, mint ahogy az is kérdéses, hogy a mai Alsóvár helyén, azaz a Várhegy - ugyan a völgy szintjénél magasabb - lábánál állt volna. Nem igazolható, hogy azonos lett volna a szendrőládi várral (ld. ott), de ma még az sem zárható ki, hogy a Várhegy nagykiterjedésű platójának egy, eddig ásatással még nem kutatott részén állt volna. Az Alsóvár előzményei sem teljesen egyértelműek 13 , az eddigi ásatások itt csak a 16. század közepénél korábbi leleteket hoztak a felszínre, s ez valószínűsíti, hogy a Bebekek 15. századi
