Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

udvarbírója, de a korszak pataki várnagyai esetében nem mindig dönthető el, hogy az újhelyi vagy a hécei erősség, esetleg mindkettő felett rendelkeztek-e? 1527- ban János király csapatai foglalták el az akkor Ferdinánd-párti új birtokos, Perényi Péter erősségét. 1528- ban Serédi Gáspár visszafoglalta, majd az ezt követő kölcsönös ostromok során teljesen rombadőlt.

4 Az eddigi, csupán néhány kutatóárokra korlátozódó feltárások sem igazolni, sem cáfolni nem tudták, hogy az épület egy, a 15. sz. első felében itt állt földesúri kúria kiépítése révén jött létre. Az is nagyrészt csak feltevés, hogy az ÉK-i épületszárny végén egy-egy torony emelkedett egykor - közülük a Ny-ra eső lett volna a kaputorony -, az itt feltárt, farkasveremként értelmezett falak nem teljesen egyértelműek. Úgy az építési periódusok meghatározása, mint az épület késő középkori formájának részletesebb meghatározása csak további feltárásokkal lehetséges.

5 1 DÉTSHY M., 1966a. 183., illetve: DÉTSHY M., 2002. 18-20., és különösen a 30-37. 2 DANKÓ K, 1992. 217-226. 3 KOPPÁNY T., 1999.195. 4 Az okleveles anyagra lásd: DÉTSHY M., 1966a. passim, DÉTSHY M., 1982. passim; DÉTSHY M., 2002. 18-23, 30-37. 5 DANKÓ K., 1992. 217-220. 79. SÁTORALJAÚJHELY-VÁRHEGY Sátoraljaújhely város DNy-i vége felett emelkedik a 334 m magas Várhegy, amely a több csúcsból álló Sátoros hegy DK-i széléből kinyúlva annál alacsonyabb, de mégis markánsan különálló csúcsot képez. A hegyet mélyen fekvő nyereg köti össze a tőle Ny-ra emelkedő 480 m magas Sátorheggyel. A Várhegy hosszúkás hegynyúlvány, körös-körül meredek oldalakkal. Hosszú, keskeny platójának szélét természetes perem jelzi, melyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. A hegytetőn több nagyméretű mélyedés van egymás mellett, újkori bolygatások nyomaként. Ezek egyikét falmaradvány veszi körbe, amelynek egy rövid szakasza a DNy-i oldalban folytatódik. A vár ÉK-i végéhez közel rádióadó működik. DNy-i oldala erősen bolygatott. A vár platójának hossza 95 m, szélessége kb. 25 m. A plató K-i és DK-i széle alatt, 12 m-rel alacsonyabb szinten mintegy 100 m hosszan sánc húzódik. A hegyoldal többi részén nincs sánc. A plató ÉNy-i végét a hegynyereg felöl két rövid árok védte. Az egyik a plató szélén van, külső oldalán az árokból felhányt földből alacsony sánccal. Tovább lefelé 45 m-re, 10 m-rel alacsonyabb szinten, egy természetes kis sziklacsoport alatt találunk ismét egy rövid kis árkot. Ezen alul már a természetes gerinc lejt a mélyen fekvő nyereg felé. A vár sok helyen szerepel említés szintjén a történeti irodalomban. Kutatásról valójában csak Détshy Mihály 1966. évi tanulmánya óta beszélhetünk, aki ekkor kimutatta, hogy Patak vára a később Újhelyvára néven szereplő várral azonos, amely a pataki erdőispánság területén létesült, de az ispánságnak nem a vár volt a központja.

1 1977-ben Fügedi Erik és Engel Pál adattárai foglalták össze a várra vonatkozó adatokat,

2 majd 1986-ban Csorba Csaba két helyen is ismerteti a vár történetét, egyidejűleg a vár ugyanezen évi, Nováki Gyula és Sándorfi György által készített felmérését is közölte (77. ábra)} 1994ben Détshy Mihály önálló kismonográfiát szentelt a várnak, legutóbb pedig Engel Pál tette közzé újra a 15. sz. közepéig a várra vonatkozó forrásokat.

4 A vár 1242-1261 között épült, először 1261-ben az újhelyi királyi városprivilégium említi. A korábbi nézetekkel szemben Détshy Mihály állapította meg, hogy a Patak, Nagypatak, Sátorhegy néven szereplő vár, azonos a később Újhelyvára néven szereplő várral, amely a mai Sátoraljaújhely felett, a Várhegyen állt és a pataki erdőispánság vára volt. A vár építkezése még 1262-ben is folyamatban volt, mert ekkor István ifjabb király egy általa megkezdett, de befejezetlen tornyot adományozott el.

5 Első jelentősebb eseménye 1264-ből való, mikor első ostromáról értesülünk, ekkor V. István ifjabb király nővére Anna hercegnő ostromolta meg és fogságba ejtette az ifjabb király családját.

6 Újhely (Patakvár) királyi várként, az 1323-ig szereplő pataki erdőispánság székhelye. Ispánja, Sztritei László kezén volt, akitől I. Károly 1319-ben visszavette, és Lászlót valamint rokonságát 1321-ben a zempléni