Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)

ELŐSZÓ

A legújabb kutatások a százhalombattai vatyai teli településen és környezetében folynak komplex módszerek segítségével. Az eredmények szinte az ásatással egy időben folyamatosan jelennek meg.

1 Számos ásatás feldolgozása doktori disszertáció keretében készült el, sajnos ezek mind a mai napig publikálatlanok. Stanczik Ilona a jászdózsa-kápolnahalmi hatvani település településtörténeti adatait és a felső 10 réteg leletanyagát dolgozta fel. Szathmári Ildikó a füzesabony-öregdombi névadó teli Tompa István (1931-37) és Stanczik Ilona (1976) által végzett feltárásait értékelte doktori disszertációjában. Tárnoki Judit a bujáktarisznyaparti egyrétegű hatvani telep és a törökszentmiklós-terehalmi hatvani telitelepülés ásatások feldolgozását végezte el.

2 Az ároktő-dongóhalmi leletanyag feldolgozása során ez utóbbi három dolgozat nagy segítségemre volt. Ezúton szeretném megköszönni szerzőiknek és azok jogutódainak - Szathmári Ildikónak, Tárnoki Juditnak és Csányi Mariettának -, hogy a disszertációkat tanulmányozhattam és azok adatait felhasználhattam munkámban. Több Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található bronzkori településen is folyt régészeti kutatómunka: Alsóvadász-Várdomb, Felsővadász-Várdomb, Szakáld-Testhalom. A megye bronzkori településkutatásáról összefoglalóan Koós Judit írt. A kutatott települések közül csak a nagyrozvágyi, koszideri korú telep ismertetésére került sor. Az ároktői leletanyag feldolgozása során lehetőségem nyílt két füzesabonyi egyrétegű település - Ináncs-Várdomb és Edelény-Ludmilla-dülö - leletanyagának tanulmányozására, mely nagymértékben segítette munkámat.

3 Ez úton köszönöm az ásatónak, Koós Juditnak, hogy a leletanyagokat megismerhettem és felhasználhattam azokat a dolgozat készítése során, továbbá, hogy munkámat számos szakmai tanáccsal segítette. Aroktö-Dongóhalmon két alkalommal került sor ásatásra. 1930-ban Megay Géza és Saád Andor főleg a halomba utólag beásott vaskori és 11. századi temetkezésekre koncentráltak. 1966-ban Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin folytatott leletmentő ásatást a Tiszai vízlépcső építési munkálataival összefüggésben. Ez alkalommal a szelvények egy részét a tsz által korábban kiásott silógödörben lehetett megnyitni. Szerencsére a 11-14. szelvények a két silógödör között foglaltak helyet és lehetőség nyílt a teljes települési rétegvastagság vizsgálatára. Az ásatáson a feltárás során ásónyomonként haladtak lefelé, azonban a dokumentáció és a metszet- illetve felszínrajzok lehetővé tették a település szerkezetének rekonstruálását. Ezúton köszönöm Kemenczei Tibornak, hogy a leletanyagot publikálásra átengedte, és hogy munkám során szakmai tanácsokkal segített, valamint konzulensem volt a leletanyag feldolgozását segítő számos pályázatban. E kötet az 1966-os ásatás feldolgozását tartalmazza.

4 Korábban közreadtam az 1930-as leletmentés kerámiaanyagának jellegzetes darabjait. Annak érdekében, hogy a lelőhelyről előkerült leletanyag egy helyen tanulmányozható legyen, a korábbi publikáció kerámiaanyagát itt most újra közlöm, az 1966-os ásatás leletanyaga után (483-533. tárgyak). 1 Összefoglaló irodalom: KALICZ 1968; BÓNA 1975; KOVÁCS 1988. Alappublikációk: Tiszalúc-Dankadomb: KALICZ 1968, 136-142; Békés-Várdomb: BANNER-BÓNA 1974; gyulavarsándi telepek: SZ. MÁTHÉ 1988; Klárafalva-Hajdova: P. FISCHL 1998; SzázhalombattaFöldvár: SAX 1, SAX 2. Részpublikációk: Füzesabony-Öregdomb: STANCZIK 1978; Tószeg-Laposhalom: BÓNA 1980; STANCZIK 1980; Jászdózsa-Kápolnahalom: STANCZIK 1982; Tiszaug-Kéménytető: CSÁNYI-STANCZIK 1982; Bronzezeit in Ungarn 1992. 2 STANCZIK 1988, SZATHMÁRI 1990; TÁRNOKI 1996. Stanczik Ilona és Szathmári Ildikó doktori dolgozatainak publikálására adott lehetőséget az IPH II. kötete. Stanczik Ilona váratlan halála miatt azonban erre sajnos nem került sor. 3 Felsővadász-Várdomb: KOÓS 1986; Szakáld-Testhalom: KOÓS 2002, 223-226; Nagyrozvágy: KOÓS 1988b; 2003; Ináncs-Várdomb: KOÓS 1987; 1988a; HOM Ltsz.: 92.78.1-508; Edelény-Ludmilla dülő KOÓS 1982; 1984; HOM Ltsz.: 86.14.1-672; településtörténeti összefoglalás: KOÓS 2002. 4 A kutatást az F46349 és a D048511 számú OTKA pályázatok, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bolyai János kutatói ösztöndíj és az Archeológia Kulturális Közalapítvány (Herman Ottó Múzeum) és a Green Side Kft. támogatta.