Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)

1. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ÁROKTŐ-DONGÓHALMON

1. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ÁROKTŐ-DONGÓHALMON Ároktő Északkelet-Magyarországon a Borsodi Mezőségben található a Tisza nyugati partján (1. kép). A szakirodalomból jól ismert (KEMENCZEI 1966; 1967; KEMENCZEI-K. VÉGH 1968; KALICZ 1968, 118-119; BONA 1975, 146; KOVÁCS 1988, 21) hatvani és füzesabonyi rétegeket is tartalmazó Dongóhalom nevű bronzkori település a Tisza árteréből kiemelkedő dombvonulat déli részén helyezkedik el ( 1. kép). A lelőhely egykor a Tisza kanyarulatának közvetlen közelében, annak magaspartján állhatott. A medervándorlások következtében az élővíz már a vízrendezés előtti katonai felmérések térképlapjain (2^4. képek) és a szabályozás után készült EOV

6 térképszelvényen is távolabb található (1. kép), de a berajzolt medrek és az egykori magaspart között mélyebb vizenyős területet jelölnek a térképek. A 2. katonai felmérésen már látható a Pély tónak nevezett mederlefűződés által létrejött ideiglenes vízjárta terület (3. kép) a lelőhelytől délnyugatra, melyet a 3. katonai felmérés (4. kép) és a jelenlegi felszínt mutató térképek (1. kép) is ábrázolnak. E medermaradvány vonala jól követhető a bronzkori település déli részén és jelzi számunkra, hogy a település közvetlen vízpartra épült. A valamikori Tisza-part vonalát a jelenlegi gát vonala is őrzi. /. kép: Aroktő-Dongóhalom és környékének helyszínrajza Abb. 1 : Plan von Aroktő-Dongóhalom und Umgebung 6 Egységes Országos Vetületi Rendszer. A polgári térképészetben Magyarországon általánosan alkalmazott vetületi rendszer.