Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)

1. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ÁROKTŐ-DONGÓHALMON

ezt a korai, hatvani települést határolta. Az árok betöltése után a következő települési szintek, melyek a teli tényleges rétegvastagságát adják, valószínű nagyobb területre terjedtek ki. A füzesabonyi teli valós kiterjedésére nincs ásatásból származó adatunk, mivel egyik feltárás sem terjedt ki a település széléig. így csak annyit lehet megállapítani, hogy a 10000-es térképszelvény és az 1968-as légifotó jelenségei már erősen szétszántott, erodált településmaradványokat mutatnak be. Megay Géza elég határozottan számol be a többrétegű település méreteiről, melyet összesítő térképén is bemutat. E terület nagysága azonban jelentősen meghaladja a többi forrás alapján meghatározható adatot. A területen 2006 tavaszán végzett terepbejárás alkalmával letört kukoricásban megfigyeltünk egy, a központi teli körül, illetve amellett levő ún. külső települést. A telitől délre levő területen a gát építése elpusztított minden korábbi emléket, de itt valószínűleg nem lehetettjelentős települési rész, mivel a teli közvetlenül az egykori Tisza magaspart mellett helyezkedett el. A központi településtől keletre lévő terület az egykori tsz-majorhoz tartozott. Egy része a légifelvétel tanúsága szerint a hatvanas években épületekkel beépített terület volt, másik része ma mély gödör. Itt sem tudtunk régészeti szempontból értékelhető megfigyeléseket tenni. A többrétegű településtől északra és nyugatra azonban a felszínen jól megfigyelhető volt a külső település. Az általános bronzkori kerámia mellett a füzesabonyi kultúrára jellemző töredékek kerültek elő. E külső település tehát a teli füzesabonyi rétegeivel egy időben létezhetett. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a hatvani kultúra kisebb méretű, árokkal körülvett települése mellett volt-e, egy árkon kívüli, kevésbé védett településrész. A légifelvételen a telitől nyugatra két világosabb folt jelzi az általunk is megfigyelt külső település területét (9. kép). E két világosabb folt egy, a környezetéből kissé kiemelkedő felszínen található. Ezt a külső településsel azonosított, leletgazdag, kiemelkedő területet a geodéziai felmérés (5. kép jobb alsó sarka, 13. kép) 92,5 és 92 méteres magassági vonalai jelzik. 13. kép: A légifotón látható felszíni mintázatok és a geodéziai félmérés összevetése Abb. 13: Der Vergleich der Oberflächenmuster der Luftaufnahmen und der geodesischen Vermessung