Fischl Klára, P.: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 4. Miskolc, 2006)

1. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ÁROKTŐ-DONGÓHALMON

7. kép: Az 1966-os ásatás georeferált összesítő félszínrajza Abb. 7: Das georeferierte Gesamtplanum der Ausgrabung von 1966 töredékből álló régészeti leletanyag rendszerezése során a rendelkezésünkre álló tárgyak leírását visszavezethetjük néhány tucat vagy néhány száz alaptípusra. A leltározás során a fő űrlapon először az alaptípusokat határoztuk meg. Ezt követően az egyes alaptípusokhoz sorolható tárgyak alapvető jellemzőinek újbóli leírása már nem szükséges, hiszen az azonos az adott alaptípus meghatározásával. Csak a tárgy egyedi jellemzői kerülnek ezután (méret, szín, díszítés stb.) rögzítése. A leltári számformátumban harmadik helyre felvettük az általunk meghatározott stratigráfiai egység sorszámát is. így egy, a stratigráfiai egységek pontos előkerülési helyét felsoroló lista hozzácsatolásával a leltározás végére rendelkezésünkre állt a lelőhelyen előkerült tárgyak teljes típuslistája, és lehetőség volt az egyes típusok stratigráfiai egységenként történő eloszlásának vizsgálatára.

9 Az 1966-os ásatás beleltározott tárgyaiból a feldolgozás illusztrációjaként 483 db tárgyat rajzoltunk le. Az ásatási dokumentáció, a 15 db metszet- és 37 db fel színrajz

1(1 feldolgozása digitális formában történt. Jelen dolgozat ábraanyaga az eredeti dokumentáció digitális változata. A beszkennelt analóg adattári anyagot egységes térinformatikai rendszerbe illesztve dolgoztuk fel. E rendszer kialakításának előnye, hogy azonos földrajzi alapú vonatkozási rendszerben szemlélhetjük a település vízrendezés előtti tágabb környezetét bemutató katonai felmérések térképlapjait" (2-4. képek), az országos 10000-es léptékű térképlapokat (1. kép), valamint a jelenlegi felszínt mutató geodéziai felmérés adatait (5. és 13. képek),

12 az ásatás idejében készült (9. kép) és a recens 9 Sajnos a csomagolás során feltüntetett egységek az esetek nagy hányadában nem voltak azonosíthatók a metszet- és felszínrajzokon illetve az ásatási dokumentációban jól lehatárolt régészeti jelenségekkel. Ennek egyik jó példája a ferdén megsüllyedt házpadlók vízszintes ásatási felszínekkel történt elvágása (lásd még a települési jelenségeket értékelő fejezetben, 63. kép). Ennek során akár három egymás alatt levő házpadló vékony metszete is egy bontási felszínre került, majd a leletanyagot a megfelelő mélységadat feltüntetésével csomagolták el. Ennek következtében három eltérő korú egység kerámiaanyaga összekeveredett a csomagoláskor. így a stratigráfiai egységek típusainak eloszlására irányuló vizsgálat nem járt eredménnyel. 10 HOM RégAd.: 41-68. 11 Készült a miskolci Ökológiai Intézet és a Herman Ottó Múzeum közös projektjeként, 1999. 12 A geodéziai felmérést a Tocsolya Bt. (Molnár László és Hernádi Béla) készítette.