Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA
3. Göncruszka, Szent Katalin kolostor (1. térkép, 1. melléklet) Alapítása ismert: 1338-ban Domonkos és testvérei, Lőrinc és János, valamint Dénes fia János nagybátyja a remetéknek adta át a Szent Katalin egyházat egy szőlővel és malommal a templommal szemben. 94 1388-ban a jászói konvent beiktatta a remetéket egy fél malom birtokába a Hernád folyón, Vilmány határában. 1418-ban Ruszkai János fia Bertalan egy darab földet adott pálosoknak a ruszkai birtokából és ezt a jászói konvent hitelesítette. 1421-ben Makrai Benedek az egri püspökség kormányzója két malomhelyet ítélt a kolostornak Hejce falu közepén. 1424-ben a Szent Katalin kolostor szerzetesei megtiltották a Bebek család urainak birtokaik elfoglalását és használatát. 1458-ban Olnodi Czudar Jakab, Kertel és Tófüz puszták felét a kolostornak adományozta egy naponta mondandó, vagy éneklendő könyörgésért. 1461-ben Mátyás király Vilmányhoz közel a már 1388-ban említett malom másik felét adta a remetéknek. 1465-ben Szapolyai Imre megengedte, hogy a monostor újjáépítse malmát az Aranyos folyón, Szántón. 1482-ben Mátyás király megparancsolta az egri káptalannak, hogy indítson vizsgálatot olyan erőszakoskodási ügyekben, melyeket a kolostor kenézi birtokán lévő kúria és majorház ellen követtek el. 1548-ban a Királyi Tábla elé idézték Serédi Gáspárt, mivel az akkor már Sajóládhoz tartozó Kenéz falut, valamint a tarcalkeresztúri házat és kúriát lefoglalta. A kenézi kúria birtokába 1549-ben újból beiktatták a rendet. 95 1558-ban a gönci és ruszkai kolostorok birtokait Gönc mezőváros bérelte. 1569-ben Fráter Béla Imre, Újhely és Sajólád vikáriusa 1000 magyar forintért eladta a szétrombolt (!) kolostor malomhelyeit az ónodi vár prefektusának, Panka Péternek. Ugyanebben az évben Imre fráter 900 magyar forintért ugyancsak Panka Péternek adta el a kolostor egész területét és minden tartozékát. 1635-ben Ferdinánd császár engedélyezte, hogy Felsővadászi gróf Rákóczi Pál az elhagyott ruszkai Szent Katalin kolostort néhai Dóczy Ferenc örököseitől megváltsa 3000 forinton, azzal a feltétellel, hogy ha a remeték A kolostorra vonatkozó adatokat lásd: DAP L, 171-176. Az alapításkor a regéci kolostorhoz hasonlóan itt is kápolnával találkozhatunk. Mindhárom kolostor pusztulása kapcsán felmerült Serédy Gáspár neve. Göncruszka és Gönc esetén az ő rovására írt pusztítás nem igazolható. Az ok, hogy ezek elnéptelenedéséért is felelőssé tették az, hogy a 16. század derekán a környék fontos pálos kolostorait valóban feldúlta csapataival (Diósgyőr, Lád, Újhely, Tokaj, Regéc). Vö. DAP L, 245., 366. vissza akarnának térni, nekik a kolostort, illetve a birtokokat átengedi. Utóbbi adat arra utal, hogy a pálosok még foglalkoztak a visszatérés gondolatával, amelyre azonban valószínűleg nem került sor. Kutatása A 3. katonai felmérés térképe szerint (az 1. és 2. felmérés nem ábrázolta) Göncruszkától keletre, mintegy 5 km távolságban, a szőlőhegyek felett találhatóak a hajdani kolostor maradványai (20. térkép). Ezt erősíti a Sziklay-Borovszky által készített vármegyei monográfiák Abaújról szóló kötete, melyben a következő szerepel: „a ruszkai hegyen, a régi országút mentén elterülő erdőben egy pálos kolostor romjai láthatók, melyek közül egy Somoskút nevű forrás csergedez I 96 elo . Genthon István a göncruszkai pálos kolostor kapcsán a fent ismertetett helyet mutatta be és hozzá tette, hogy ott „alaktalan kőhalmaz látható"^ 1 Valószínűleg ezek alapján a DAP szerzői is erre a helyre lokalizálták a kolostort. 98 Guzsik Tamás és Fehérvári Rudolf beszámolója szerint a felszíni nyomai ma már nem látszanak. 99 Fent említett Somoskút ma Klastromkút megjelöléssel a Borsó-hegy lábánál szerepel a turista térképen és az l:10 000-es felmérésen (1., 11. térkép). A helybeliek ezt a helyet ma is „kastromkert "-nek hívják. A kolostor A kolostor feltételezett helyét Hejce felől közelítettük meg, ahol a fent már említett régi országút egyes szakaszai még ma is széles nyomon járhatóak 100 (5., 10., 11. térkép). A hajdani szőlőhegyeket gyümölcsössel ültették be. Ezt megkerülve juthatunk a Borsó-hegy lábához. Az ún. klastromkút környékét az aljnövényzet mára már felismerhetetlenné teszi. A terület közelmúltbeli hasznosításáról néhány öreg gyümölcsfa árulkodik. A kutat kibetonozták, középkori eredetére semmilyen közvetlen jel nem utal. Közvetlen környékén viszont a hajdani kolostor omladékát figyeltük meg. A fák tövénél nagy mennyiségű középkori kerámiát és meszes habarcsrögöket gyűjtöttünk. Sziklay-Borovszky, 1896,285. Genthon, 1961, 109. DAP I., 171. a bevezetőben Guzsik-Fehérvári, 1980, 8. Erről bővebben lásd a Kolostor és környezete az Abaúji-hegyalján fejezetet.
