Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
PÁLOS KOLOSTOROK GAZDÁLKODÁSA AZ ABAÚJI-HEGYALJÁN
tóra vonatkozó adatot. Ezeket az épületek közelében megfigyelhető tavakat talán túlzás lenne jövedelemszerző forrásnak tekinteni, 224 ugyanakkor az egyben halastóként is használható malomtavakra, gátakra, illetve magukra a malmokra vonatkozó nagy számú forrás alapján a látszólagos ellentmondás feloldható. 225 Adományozók A kolostorok adományozói többnyire a közvetlen környék kis és középnemesei illetve a telkibányai polgárok voltak. Az általuk adományozott javak pedig ugyancsak a pálosok szűkebben vett életterét reprezentálják. A regéci kolostor donátorai között főként tolcsvai (Upor István, Liszkay Szilva Péter) és horváti (Dyáki Simon, Rátki Benedek fia László) vilmányi (Bathkai László) birtokosokkal találkozhatunk. Adományaik nem képviselnek nagyobb értéket, általában kisebb szőlő és fölbirtokhoz, kétszer pedig malomrészhez jutott a kolostor. Az adományozásokat tekintve kiemelkedik Upor István ajándéka, amely egy szőlöbirtokot, egy jobbágytelket (két szántás alá való földdel) és egy malmot tartalmazott. A kis birtokrészeket valószínűleg örök alamizsna fejében kapta a pálos közösség, de nincs tudomásunk sem oltárjavadalomról, sem pedig a kolostorban való temetkezésről. A regéci pálosok kétségkívül legtekintélyesebb adományozója Szapolyai Imre volt, aki 1465-ben udvarhelyet adott nekik, Horváti faluban, amit Szapolyai János erdélyi vajda 1509-ben megerősített. Az adomány és a hozzátartozó birtokrészek a regéci kolostor pusztulása után az újhelyi vikariátus kezelésébe kerültek. Az eredetileg a regéci közösséghez tartozó kúria egészen a kolostor feloszlatásáig (1786 dec. 8.) az Újhely kolostor birtokában maradt, amikor több más birtokkal együtt összeírták, mely szerint egy nemesi kúria, két jobbágytelek, egy, két kerékkel őrlő malom és két szőlő tartozott hozzá (2. melléklet). 226 A göncruszkai kolostor esetén a ruszkai nemesek adományai domináltak. 1338 előtt ők alapították és látták el megfelelő javakkal a közösséget. Ez a kapcsolat a pálosok és a közeli település között folyamatos volt. Az adományok többsége, hasonlóan a regéci kolostorhoz, kisebb szántó, szőlő, esetenként malomrész. Göncruszka esetén több adattal rendelkezünk a fenntartó közösség és kolostor kapcsolatára, erre utal a nagy számú pálosokat kedvezményező végrendelet (1418, 1408 körül, 1501, 1523) illetve egy confrater224 Gondoljunk a regéci kolostorok közelében található tavak méretére (10., 68. kép)! 225 L. Számadó 1989 és Knapp 1994, 92-100. 226 DAP III. 150., Fol: 150. A regéci pálosok Horvátiban lévő udvarházára vonatkozó adatok tűnnek fel még a tokaji kolostor oklevelei között.-DAP III.. 29., 102.1 nitás. Az 1523-ban készült és az 1408 körüli végrendelet esetén 228 ez bizonyíthatóan a kolostorban való temetkezést is jelentette. Az adományozások regééihez mért viszonylagos bősége mögött a ruszkai nemesek vármegyei szerepvállalását kell látnunk. A leggyakrabban felbukkanó és egyben legtehetősebb adományozók, a 15. század elején Kornis és Kalondai ágra szakadó Ruszkai családból kerültek ki. 229 Közülük is kiemelkedett Ruszkai Izsép fia Péter, aki Bebek familiáris, 1388-ban pedig szokolyi várnagy volt. 230 Végrendeletében a környék összes kolostorát adományozta. A kassai ferencesek és a gönci kolostor mellett a göncruszkai pálos szerzetesekre 150 forintot, 4 disznót és egy 100 forint értékű ezüst korsót hagyott és ide is temetkezett. Az arisztokrácia tagjai közül csak az abaúji ispáni széket is betöltő Ónodi Czudar Jakab 231 adományozta meg a kolostort (Kerel, Tófüz puszták). Végül, de nem utolsó sorban egy királyi ajándékkal is találkozhatunk, I. Mátyás egy korábban már megszerzett fél vilmányi malom másik felét juttatta a pálosoknak (3. melléklet). 232 A gönci kolostor donátorai ismételten a szűkebb élettér képviselői. A göncruszka kapcsán már említett Ruszkai Izsép fia Péter végrendeletében ez a közösség is szerepelt, ami azonban kivételes. Megemlíthető még Hejcei Pál kovács malomrész adománya, illetve Pros Lőrinc és Gere wen György donátori szerepe. Utóbbiak társadalmi helyzetét és származási helyét nem ismerjük, az viszont kiderül az adományukról szóló oklevélből, hogy saját familiárisaik voltak (4. melléklet). 233 A gönci pálosoknak forrásaink szerint a telkibányai német polgárokkal voltak szorosabb kapcsolataik. Ezt mutatják a végrendeletek (1428 és 1438) és a Szt. Katalin ispotály története is. 234 Érdekes, hogy gönci adományozókra utaló adat nem maradt fenn. Ugyanakkor az írásos források hiányosságára utal, hogy míg az oklevelekben és végrendeletekben nem találkozhatunk sem oltárjavadalmakkal és nem tudunk a kolostorba temetkezőkről, addig 227 ZsO. V., 301-302., 1051. 228 Bandi Zsuzsa Ruszkai Izsép fia Péter végrendeletét 1430 körűire teszi. Engel Pál szerint azonban Péter már 1408-ban meghalt. Ezt látszik alátámasztani a göncruszkai kolostor kapcsán feltűnő 1418as oklevél is, ahol Ruszkai János fia Bertalan már Ruszkai Izsép fia Péter után adományozott! Vö. Engel, 1996, II., 207. 229 Engel 1996, II., 122., 207.(Kalondai) és 133.(Komis). 230 Engel, 1996, II., 207. 231 Jakab fia (1425-70), abaúji ispán 1448-53. Engel, 1996, II., 46. 232 A göncruszkai kolostor kapcsán felmerülhet még egy királyi adomány lehetősége. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban található ún. Anjou - kárpit a legrégebbi magyarországi hímzett gótikus oltárterítő, amely egyes következtetések szerint Mária királynő adománya volt nevezett pálosoknak. Ennek a munkának azonban csak egy része eredeti, ugyanis a 1938 és 1948 között átalakították. Eredeti formája bizonytalan és a göncruszkai pálosokkal való kapcsolat is csak hipotézis, ezért ezzel nem kívánok részletesebben foglalkozni. Vö. Marosi, 1987, 228. és 497-498. 233 Bandi. 1985, 594., 35. 234 DAP I., 167., 249.
