Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
PÁLOS KOLOSTOROK GAZDÁLKODÁSA AZ ABAÚJI-HEGYALJÁN
PÁLOS KOLOSTOROK GAZDÁLKODÁSA AZ ABAÚJI-HEGYALJÁN 201 A helyi pálos gazdálkodás és birtokszerkezet vizsgálatakor ismét az okleveles forrásanyagra kell támaszkodnunk. Az így megrajzolt kép természetesen nem lehet teljes, de az adatok mennyisége olyan általános tendenciák bemutatására is alkalmas, amely mögött felsejlik a kolostorok társadalmi és gazdasági háttere, földrajzai vonzáskörzete és birtokszerző stratégiája. Birtokok A regéci Szt. Fülöp és Jakab kolostor birtokai Vizsolyban, 202 Regécen, 203 Horvátiban, 204 Tolcsván 205 illetve ezek környékén fekszenek (25. térkép).A göncruszkai Szt. Katalin birtokait Kenézen (Taktakenéz), 206 Szántón, 207 Hejcén, 208 Vilmányban, 209 Göncruszkán, 210 Kékeden 211 és ezek környékén (Kerel és Tófüz puszták 212 ) találhatóak (26. térkép). A gönci Szűz Mária kolostor pedig a források szerint Szántón, 213 Zadán 214 (Szada a Taktaközben!), Göncön, 215 Zsujtán , 216 illetve ezek közelében bír javakkal 217 (27. térkép). 218 201 Knapp Éva mértékadó tanulmányt közölt a baranyai pálos gazdálkodásról. Az ott felvázolt rendszer és kutatási szemléletet késztetett az általam vizsgált pálos kolostorok gazdálkodására vonatkozó forrásanyagának tanulmányozására és azok külön fejezetben való értékelő bemutatására. Knapp, 1994. 202 DAP III., 310, 845. 203 Bandi, 1985, 671.,/. 204 DAP III., 309., 843. 203 Uo. 206 A középkori oklevelekben Kynys néven szereplő birtok, ahol a 1482-ben kolostor hoz tartozó „domus et curia ipsorum exponentium allodialis" írták le. (Bandi, 1985, 595.,39.) nem azonos a Hernád bal partján fekvő Abaúj megyei Kinizs faluval. Az azonosításához nyújt segítséget egy 1509-es oklevél, amelyben a „a Zemplén megyei, most Mátyás király engedélyével Abaúj megyéhez tartozó" Kynys birtokhoz tartozó részek között „Tiszából kifolyó halászó vizeket" említenek (Bandi, 1985, 607.,65.), az 1509-ben megnevezett „Zelep" halászóhcly pontosabb leírása szerint Jenáit ad morothwa posessionis Dob" (Maksay, 1959, 754.) azaz a mai Tiszadobbal szomszédos. Mindez alapján egyértelműnek tűnik, hogy Kynys birtok a Tisza jobb partján Dobbal szemben lévő, Zemplén megyei Taktakenézzel azonos. Külön köszönöm Bodnár Tamásnak a helység azonosításával kapcsolatos észrevételeit. 207 DAPI., 171. 208 Uo. 209 Uo. 210 Uo. ' Uo. L. még a malmokkal foglalkozó fejezetben. 212 Bandi, 1985, 593.,.?/. 213 Bandi, 1985,588., 19. 214 DAP I., 167., 249. 2.5 Uo. 2.6 Uo. Közös birtoklásként tarthatjuk számon azokat a javakat (elsősorban szőlők), amelyek kilencedmentességének védelmében a pálosok együtt lépnek fel: Regéc (Várhegy) 219 Telkibánya 220 és feltétlenül ide kell számítanunk a Szentháromság kolostor után bírt Japohus" kaszálót is. 221 A források alapján tehát a kolostorok viszonylag kis méretű vonzáskörzeteivel, és időben kiegyensúlyozott adományozással számolhatunk. 222 A birtokok nagyobb része az Abaúji-hegyalján belül található. Ebből a rendszerből csak néhány település lóg ki (Kenéz, Szántó, Zada), amelyekre a birtokszerkezet és a gazdálkodás kapcsán még visszatérek, de annyit érdemes előrebocsátani, hogy ezek jó minőségű mezőgazdasági területeken találhatóak (mint a Hernád-völgy déli szakasza és a Taktaköz). A birtokok jellege és elhelyezkedése természetesen összefügg a kolostorok tágabb környezetének általános agrárkonjunktúrájával. Bizonyos rendi jellegzetességekkel 23 bír a szőlőbirtoklás gyakori említése és szántóföldek, kaszálók ehhez képest visszafogott megjelenése. Előbbi jelentőségéről tudósít minket a hegyvám, illetve kilenced mentességgel foglalkozó adományok és panaszok mennyisége. Ebből pedig feltétlenül a szőlőtermesztés és a bortermelés konjunkturális megjelenésére következtethetünk, amelynek színtere a belső hegyvidék kolostoroknak is helyet adó lábazati része (Telkibánya, Göncruszka, Regéc, Horváti, Tolcsva). A szántóterületek természetesen a termékeny medencékben (Telkibánya, Horváti, Tolcsva) illetve völgyekben (Göncruszka, Szántó, Zada) és jó halászó helyeknél (Kenéz) jelennek meg. Itt kaptak jelentőséget a kolostoroktól viszonylag messze eső birtokok, amelyek minden esetben jó minőségű nagy szántóterületekkel rendelkező települések körzetére koncentrálódnak (Szántó, Horváti). Eltérés mutatkozik viszont az írásos források és a terepbejárások során azonosított gátak esetében. A kolostorok közvetlen környezetét vizsgálva bátran következtethetünk arra, hogy a hagyományosnak nevezhető pálos tógazdálkodásnak az Abaúji-hegyalján is szerepe van annak ellenére, hogy az oklevelekben nem találunk halas2,7 A kolostor esetleges Karosi birtoklása (1507) valószínűleg tévedés. Az oklevélből ugyanis csak a kolostor titulusa olvasható ki (Szűz Mária) a helye azonban nem. Vö. Bandi, 1985, 604., 57., Hervay, 1988, 227 - 228. 218 A középnémeti Szt. László kápolna birtokairól nem tudunk, azok haszonélvezete az ott élő remetékkel együtt valószínűleg a regéci kolostorra szálltak át. A három közösség közös kezelésében voltak a Szentháromság remeteség birtokai. A telkibányai ispotálytemplom javadalmai pedig egyértelműen a gönci kolostor felügyelete alá kerültek. 219 Bandi, 1985,585., 10. 220 Bandi, 1985,585., //. 221 Bandi, 1985, 672., 6. 222 Sűrűsödéseket tulajdonképpen nem tapasztalhatunk. 223 Guzsik, 1994, Számadó, 1989.
