Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA

21. kép. A göncruszkai kolostor területén talált leletek Fig. 21. Göncruszka, finds from the monastic site Összefoglalás Kutatásunk a romterület állapota miatt tulajdonképpen a közvetlen környezet vizsgálatára, azaz a kolostor feletti halastóra koncentrálódott. Mivel a kolostor méretének pontosabb definiálására nem volt lehetőség

103 a göncruszkai kolostor megítélésének alapja az írásos A kolostor középkori történetét joggal hasonlítják össze a közeli gönci pálosokéval. Az itt álló romtemplom viszont állandóan azt a kényszerképzetet táplálja, hogy a göncruszkai közösség ehhez mérten sokkal szerényebb lehetett. De lehetséges, hogy ez csupán a megfigyelés lehetőségeiből adódó téves következtetés. Nem hasonlítható össze ugyanis álló épület és föld alatt lévő és meg nem kutatott régészeti jelenség. Másrészt az írásos forrásanyag épp a göncruszkai pálosok fokozott jelentőségére utal. Vö. Joó, 1986. források elemzése lehet, amely az elpusztult épületekkel szemben rengeteg információval szolgál a közösségről.

104 4. Gönc, Szűz Mária kolostor

105 (1. térkép, 1. melléklet) Alapításának dátuma ismeretlen. Első említése 1371-ből való, mikor Nagy Lajos engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett. A göncruszkai kolostorra vonatkozó írásos forrásanyag mennyiségben és minőségben messze túlszárnyalja a regéci és gönci pálos kolostor okleveles adatait. A kolostorra vonatkozó forrásokat lásd: DAP I., 167-170.