Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA

18. kép. A göncruszkai kolostor halastavának felmérése (Készítette: Holl Balázs) Fig. 18. Göncruszka, the survey of the fishponds, by Balázs Holl Epületekre, falakra utaló egyéb nyomokat nem találtunk, így a kolostor méreteire vonatkozó konkrét információkkal nem rendelkezünk. A kolostor közvetlen környezete és a helyszínen gyűjtött leletanyag A kolostor helyének pontos lokalizálása nem kis mértékben a mellette álló nagy méretű gátnak volt köszönhető. A regéci helyszínhez képest a megfigyelés körülményei sokkal rosszabbak voltak. A visszaerdösödött területen az épületeknek kevés szembeötlő nyoma maradt fenn. A jó megtartású nagy méretű töltés volt az első jellegzetes terepjelenség, amelyet valóban a pálosokhoz tudtunk kötni és amelynek környékét azután tüzetesebben átvizsgáltuk. A gát a kolostortól délkeletre eredő forrás vizét duzzasztotta fel. A meredek hegyoldalhoz nagyméretű töltéseket csatoltak, amellyel egy nagyjából méter 30 méter x 55 méter alapterületű tavat hoztak létre (18. kép), amelynek alja ma is nedves, vizenyős, de a meder jól érzékelhetően feltöltődött. A töltések a gát északkeleti (19. kép) és délnyugati végén a legmarkánsabbak, itt elérik a 2 méteres magasságot is. 19. kép. A göncruszkai kolostor halastavának vízzel telt medre 2000 tavaszán, délről (HOM Adattár) Fig. 19. Göncruszka, the fish pond filled with water, Spring 2000. (Archives of the Otto Hermann Museum, Miskolc) 20. kép. A göncruszkai kolostor halastavának északi gátsz.akasz.a és kifolyója délről Fig. 20. Göncruszka, section of the fishing pond's northern embankment and sluice A kolostor felőli oldal erősen lekopott.

101 Az északi saroknál a zsilip (?) átszakadt, a patak ma ezen folyik keresztül (18., 20. kép). A romterületen, nagy mennyiségű, főként későközépkori kerámiát gyűjtöttünk. A 15. századra utal, egy egyszerű kettősperemű, éles hátú bordákkal díszített fazék,

102 és egy fehér engobe felett sötétzöld mázzal fedett tál alakú kályhaszem töredéke (21. kép: 1-2). A 15-16. század felé mutat egy vörös színű, hagyma alakú és egy szintén vörösre égetett pohár alakú kályhaszem töredéke (21. kép: 5-6). Végül már az újkorba vezet át két, finoman iszapolt, fehérre égett és olívazöld mázzal fedett lábas maradványa (21. kép: 7). Ezen fut végig egy betonkarókkal rögzített régi drótkerítés, amely valószínűleg a gyümölcsöst kerítette. Vö. Feld-Cabello, 1980, 63., 4.