Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
A SZÁRNÉPÜLETEK OMLADÉKÁNAK LEÍRÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
5. Tekibánya, Szent Katalin ispotály (1. térkép) 1367-ben I. Lajos engedélyt adott „Telky" polgárai és bányászai részére, hogy városukban, egy régi fából épült kápolna helyén ispotályt építsenek és azt a megyéspüspök alá rendelte. 140 1369-ben a püspök megerősíti a telkibányaiakat az ispotály építésére nyert jogaikban. 141 1369-ben I. Lajos megerősítette 1367-es okievelét. 142 1450-ben Mátyáspap a városi ispotály kegyuraságát a gönci pálosokra ruházta át. 143 Ez után Mátyás pap vitába keveredett a remetékkel, de úgy tűnik 1471-ben az ispotály véglegesen a Szűz Mária kolostor kezelésébe került át. 1 4 Kutatása A középkori ispotály maradványai 1997 tavaszán a középkori plébániatemplom közelében, egy építkezés során kerültek napvilágra (65. kép). A miskolci Herman Ottó Múzeum 1997 és 1998 nyarán végezte el a terület leletmentő feltárását. 145 A jobbára alapfalként fennmaradt épületcsoport déli oldala szinte teljesen elpusztult, de az északi oldalon folytatott kutatás lehetővé tette az ispotály, forrásokból ismert történetének az épített környezettel való összekapcsolását. Az épületcsoportnak az oklevelek és falmaradványok segítségével megrajzolható története tulajdonképpen három szakaszra bontható. A legkorábbi falmaradványok feltehetően az oklevelekben is említett fatemplommal, illetve kápolnával hozhatóak összefüggésbe. A csekély maradványok az épület méretei és eredeti formája nem rekonstruálható és nem utalnak egyértelmű nyomok a feltehetően fából készült felépítményre sem. Az 1367-es alapítás után ezt az épületet feltehetően lebontották és a helyén egy a nyolcszög három oldalával záródó, sarkain támpillérekkel erősített, mintegy 18 méter hosszú és 11 méter széles egy hajós ispotálytemplomot emeltek, amelynek északi oldalához egy 9x8 méter alapterületű, nyugati oldalán három támpillérrel erősített épület 146 csatlakozott. A kis méretű városi szegényegyház történetének újabb fordulópontja a 15. század derekán következett be. A város hanyatlásával együtt feltehetően pusztulásnak indult épület kezelését a gönci pálosok vették át. Ezzel Bandi, 1985, 582., /. Bandi, 1985, 582., 2. Bandi, 1985, 583., 3. Feltehetően az ispotály kezelője. DAP I., 167., 249. Bandi, 1985, 594.,: Ï6. A feltárást Pusztai Tamás vezette, a leírásnál az ő megfigyeléseit vettem alapul. Pusztai, 2000. Pusztai Tamás az épületet az ispotálymester házaként azonosította. együtt az épület is átalakult. A városi ispotály a kor a pálos és koldulórendi ízlése szerint változott meg. A szentélyt megnyújtották, és szentélybe stallumok kerültek 147 a szentélyfej északi oldalához pedig kis méretű sekrestyét építettek. 65. kép. A telkibányai Szent Katalin ispotály fettárt maradványai (Pusztai, 2000, 129. alapján) Fig. 65. The excavated remains of the St Catherine Hospital at Telkibánya (after Pusztai, 2000, 129.) Az épület nagy része feltehetően a 16. század közepén elpusztult, de a templom szentélyét feltehetően még használták. Ugyanakkor nincsenek a végső pusztulásra vonatkozó adataink. 6. Szentháromság kolostor 148 (1. térkép) Alapításának időpontja, az alapítók személye és társadalmi hovatartozása ismeretlen. 1412-ben Zsigmond király megtiltotta a regéci várkapitányoknak, hogy a regéci Szent Fülöp és Jakab, a gönci Szent Katalin, Boldogasszony kolostorok szerzeteseitől bármit is követeljenek az elhagyott Szentháromság 149 monostor utan. 1412-ben már elhagyott kolostorként szerepelt. Történetéről az oklevél annyit elárul, hogy a három kolostor alapítása után keletkezett. Ezért működésének idejét tehát 1371 150 és 1412 közé tehetjük. Birtokaihoz Az egyik ülőpad alapozását a szentély északi fala mentén sikerült feltárni. DAP III., 308. Bandi, 1985, 672., 6. A gönci kolostorra vonatkozó első forrás.
