Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)
AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA
11. kép. Támpillér omladéka keletről Fig. 11. Regéc, the ruin of a buttress, from east 12. kép. Támpillér omladéka délről Fig. 12. Regéc, the ruin of a buttress, from south 2. Kózépnémeti, Szent László kápolna és remeteség (1. térkép, 1. melléklet) Valószínűleg Egyed Ágostonrendi 87 remete alapította Drugeth Fülöp közbenjárásával és támogatásával, 1319 előtt. 1319- ben Drugeth Fülöp szepesi ispán kérésére Márton egri püspök engedélyezte az oda való temetkezést 40 napi búcsút adott a „Kuzepnemthy" közelében lévő remeteségben épült Szt. László kápolna számára. 88 1320- ban Tamás esztergomi érsek, előző oklevelet, Egyed remete kérésére, aki saját költségén kápolnát épített Szt. László tiszteletére átírta és megerősítette. 89 A rá vonatkozó okleveles adatokat lásd: DAP I., 216. Az ágostonrendi megjelölés a 14. század legelején gyűjtőfogalomként is értelmezhető. Az újabb szerzetesrendek alakulásának egyházi tilalma és a kisebb rendek és közösségek egységes ágostonos regula alá való összevonása az alakuló pálos rendet is érintette. A középnémeti remeteség további sorsát tekintve ez esetben az ágoston és pálosrendi megjelölés feltehetően egyenértékű. Bandi, 1985,608., /. Bandi, 1985,609., 2. 14. kép. A templom és a sekrestye feltételezett helye északról Fig. 14. Regéc, the presumed site of the church and the vestry, from north Az alapítvány tekintélyét az ott őrzött, hiteles Szt. László ereklye adta. Egyedet az esztergomi érsek priori jogokkal ruházta fel. A remeteség életéről több adat nem tudósít. Gyöngyösi szerint az ott őrzött ereklye átkerült a regéci pálos kolostorba, ami a közösség korai megszűnésére enged következtetni. 91 Kutat eis a Az okleveles említésekben Középnémeti (ma Tornyosnémeti) mellett a Hernád szigetén állt. 92 Helye a mai napig ismeretlen (4., 9. térkép). ,A rend zsinatján köteles megjelenni, de sem Fülöp mester szepesi ispán, sem más világi bíró előtt perbe nem foghatják, hanem az érsek bírósága elé tartozik, ám mégis Fülöp mester, a kegyura védelme alatt áll." 91 Az ereklye átvitelekor még csak a regéci kolostor jött számításba tehát ez valószínűleg a göncruszkai remeteség létrejötte (1338 körül) előtt megtörtént. 92 A remeteség helyével kapcsolatban Gyöngyösi nem a „...circa villám Kewzeep-nemeti...", hanem a „...circa vallem Kewzeepnemeti..." kifejezést használta, ami a középkori oklevelekből kiindulva valószínűleg elírás! Hervay, 1988, 60., Cap. 20. 13. kép. Az északkeleti saroktámpillér omladéka északról Fig. 13. Regét; the ruin of the northeast corner buttress, from north
