Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)

AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA

8. kép. A regéci pálos kolostor felmérése 1996. Fig. 8. The survey of the Regéc monastery, 1996. 9. kép. A regéci pálos kolostor felmérése 1997. Fig. 9. The survey of the Regéc monastery, 1997. átfolyóra utal, de a patak vize jelenleg is a gát alatt folyik keresztül. A romterület többszöri felmérése során értékelhető mennyiségben sikerült középkori kerámiát gyűjtenünk. Az emlékanyag jelentős része kézi korongon készült, homokkal és aprókaviccsal soványított, rosszul égetett, bekarcolt csigavonallal díszített 13-14. századi edények 10. kép. A regéci pálos kolostor felmérése 1998. (Készítette: Holl Balázs) Fig. 10. The survey of the Regéc monastery by Balázs Holl, 1998. töredékeiből áll (17. kép: 1-5).

82 A 14. századot képviseli néhány egyszerű peremforma, illetve bordás oldaltöredék (17. kép: 6-10). A 15. század végére, a 16. század elejére utal egy finoman profilált kettős perem (17. kép: 11), míg a 16-17. századba vezet egy mázatlan reneszánsz kályhacsempe dudoros díszű kereteleme

83 (17. kép: 12). Összefoglalás Megállapíthatjuk tehát, hogy a romterületet külső megjelenése és belső szerkezete nagy hasonlóságot mutat a középkori pálos remeteségek már ismert maradványaival. Jellegzetesnek mondható az épületcsoport melletti gát, a megtelepedés helyszínének kiválasztása

84 és az itt talált leletanyag. A romterület helye ugyanakkor összevág az írásos források regéci kolostorra vonatkozó adataival.

85 Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a Szt. Fülöp és Jakab pálos kolostor romjai nem a Regéc melletti Barát láz-dűlőben, hanem az Óhuta határában fekvő Barátok dűlőben fekszenek. 12 Vö. Wolf, 1989, 15-112. !3 Vö. Gyuricza, 1992, 83-157. '

4 Erről bővebben lásd a Kolostor és környezete az Abaúji-hegyalján című fejezetet. 15 A helyszín egyszerre tesz eleget a Horváti felett, Regéci vár alatt és Regéc falu mellett meghatározásoknak.