Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

ban álló sokszögű faloszlopokról indulnak. A bordasugarak kiindulási pontjai alatt egy-egy vakmérműves, pártázatos, boltozatimitációval díszített baldachin található (68. kép). A baldachinok leveles talapzatú szoborfülkék felett állnak (69. kép). Hogy a fülkékben álltak-e valaha szobrok, az ma már nem tudható. Ha álltak is, a protestáns birtokosok minden bizonnyal már a 16. században kidobták őket. A kápolna hosszanti, déli oldalán két, rövidebbik oldalain egy-egy, csúcsíves, eredetileg mérműves, minden bizonnyal két osztósudárral osztott ablak nyílt (67. kép). Azt, hogy az ablakok a 16. században milyen állapotban voltak, azt nem tudjuk, de 1623-ban már rosszaknak, 1654-ben üveg nélkül állóaknak, vashálóval bevontaknak, 1665/68-ban pusztán állóaknak nevezik azokat. Nagy a valószínűsége, hogy a 17. században már sem mérműveik, sem osztósudaraik nem voltak meg. Pusztulásuk minden bizonnyal már a 16. században, Perényi Péter protestáns hitre térésével megkezdődött. 86 Az ablakok alatt - a keleti oldal kivételével, ahol egykor az oltár állt - ülőfulkék voltak (70. és 71. kép, 16. ábra, 1-3.).

187 A déli oldal nyugati ülőfülkéjének hátoldala áttört volt, lőrésszerű kitekintő-ablakok nyíltak dél felé. A kápolna falait eredetileg freskók boríthatták, amint arra néhány, a kápolna boltozatából származó bordatöredéken felfedezhető vörös festésnyomok alapján következtethetünk. A kápolnának Nádasdy Ferenc rekatolizálása előtt már hosszú ideje jószerével nem volt semmiféle berendezése. 16. század eleji berendezési tárgyaiból semmi sem maradt meg a 17. századra. A kápolna minden bizonnyal már Perényi Péter protestáns hitre térése, azaz a 16. század harmincas évei óta üresen állt. Nádasdy Ferenc rekatolizálása után ismét berendezték, de 1670-ben újra csak terményeket tároltak itt. (Az éppen aktuális bérlő, Bónis Ferenc felekezeti hovatartozása ismeretlen előttünk, de ismervén a vidék korabeli felekezeti viszonyait, a tolcsvai illetőségű Bónis alighanem protestáns volt, talán ez magyarázza a kápolna ismételt elhanyagoltságát is.) A ma is álló kápolna datálására a közelmúltban tettünk kísérletet egy külön tanulmány keretében,

188 melyben arra a következtetésre jutottunk, hogy azt alighanem Perényi Imre emeltette a 15. és 186 Perényi Péter már 1537-ben lutheránus vallású volt. Détshy, 1989., 29. 187 Az ülőfulkék rekonstrukciós rajzai is Szekér György keze munkáját dicsérik. 188 Simon-Szekér, 2000. 69. kép. Baldachinos szoborfülke a kápolnában a 16. század fordulóján. Az erre az eredményre vezető érveket a tanulmányban ismertettük, ezért itt nem kívánunk ezzel részletesen foglalkozni, annál is inkább, mert a kérdés nem kapcsolódik szorosan választott témánkhoz. A mai kápolna helyén már korábban is állt egy hasonló alapterületű, de poligonális szentélyzáródású, ugyancsak gótikus kápolna. Szentélyének (pontosabban az alatta volt, azonos alaprajzú alépítménynek) egykori délkeleti sarka az alépítmény déli falában ma is látható (10. kép). E korábbi kápolna számos építészeti részlete (kétszer hornyolt boltozati bordák, zárókő, ablakbéllet rétegköve, diadalív-töredékek, hengeres, poligonális sarokba illő faloszlopok) is előkerült,

189 189 Lektorunk véleménye szerint korántsem bizonyos, hogy ez a korábbi kápolna valaha is felépült. Úgy véli, hogy akár tervváltozással is számolhatunk. Úgy gondoljuk azonban az, hogy a kápolnának ennyi eleme megtalálható a várban (köztük olyan, kifejezetten a munka utolsó fázisában szükségessé válók is, mint a boltozat bordái és záróköve) mégis erre utal. Készséggel elismerjük, hogy létezik példa arra is (Visegrádon), hogy egy épület faragványait mindenestül legyártották, de maga az épület mégsem épült fel, de ez eléggé elszigetelt eset lehet. Ha elfogadnánk lektorunk véleményét, valamennyi,