Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
45. kép. Az északi várfal külső oldala az északi palotaszárny alatt Mivel az e szoba alatti pinceszakaszból is került elő néhány mázas padlótégla-töredék, eredetileg itt is ilyen burkolat lehetett. A szoba utolsó cserépkályhája a pincét kitöltő omladékból, a délkeleti részről szinte hiánytalanul előkerült, kályhalábakkal és egy profilos kőgerendával együtt (11., 12. ábra). A kályhatörmelék előkerülési helye arra utal, hogy a fűtőberendezés a szoba délkeleti sarkában állhatott valaha. Mivel a szomszédban (31.) is cserépkályha volt, ezt csak kívülről, mégpedig - kizárásos alapon - a folyosó felől táplálhatták. Ez megfelel az inventáriumokban e kályhára alkalmazott „kívül fűtős" kifejezésnek. A kályhát 1641 és 1644 között habán kályhások készítették. A kályhacsempék ismertetése, és a kályha datálásának érvei a fűtőberendezésekkel részletesen foglalkozó fejezetben olvashatóak. Az, hogy a szobában korábban milyen cserépkályhák álltak, ma még meghatározhatatlan, ugyanis az ablakon kidobott kályhacsempe-anyag igen változatos, több mázas és mázatlan típus található közte. Annyi bizonyos, hogy a habán kályhához felhasznált kályhalábak legalább egy generációval korábbi kályhát is szolgáltak. 174 Ez alighanem a kőgerendára is érvényes. Az mindenképpen feltűnő, hogy a várfalon kívül lelt kályhacsempe-anyagban található legkorábbi, nagyobb számban előkerült kályhacsempe-típusok csupán 1562 körül készülhettek. Ez a tény - áttételesen bár, hiszen itt erre utaló egyéb bizonyítékokat nem találtunk - igazolja Perényi Gábor erre az időre tehető átalakítását. 174 A habán kályha omladékából előkerült kályhaláb a kályha megépítésekor már törött volt, s azt csak egy vascsappal erősítették ismét össze. 46. kép. A Kis pince ajtaja Az északi szenesház Az északi palotaszárny nyugati részét elfoglaló, feltehetően egykor háromszög alaprajzú teret (36.) (a benne álló kandalló miatt általában - 1623 kivételével, amikor a Hosszú bolttal szomszédos szobának Kis bolt a neve - Szenesháznak nevezték (1620: A hosszú bolt mellett való szenes ház, 1641: Boltos szenes ház, 1644: Szenes ház, 1654: Boltos szenelő ház, 1665/68: Ház - melyben szenelő hely van). Neveiből ítélve ez is boltozott volt. Keleti szomszédjával (35.) való közvetlen összeköttetését kétszer, az innen dél felé vezető ajtót azonban csak egyszer említik meg. Ennél sem derül ki, hogy nyílt-e ajtaja a folyosóról is. Ablaka ennek is csak egy volt, ezt háromrészesnek és vasrácsosnak mondják. Az innen nyíló árnyékszéket már 1620ban megemlítik. Kandallójáról 1665/68-ban elárulják, hogy az „kő kemencés" (valószínűleg falazott oldalú) volt, melyet ajtóval lehetett zárni. A szoba fokozatosan teljesen használaton kívül került. Kezdetben különféle tárolóeszközök mellett még többféle ülőalkalmatosságot is találunk a szobában, később gabona, utóbb tányérok, só, illetve egy ócska láda volt itt. 1665/68-ban már teljesen üresen állt.
