Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
kat? Mindazonáltal az a véleményünk, hogy 1562ben már a teljes későbbi „Deákház" fölé emelet került, s a földszinti osztófalakat is elbontották ekkor. E vélemény mellett csupán két, igen sovány értékű megfigyelésünk szól: az egyik az, hogy a várban eddig - néhány kályhacsempe kivételével - semmit sem találtunk, amelyről egyáltalán valószínűsíthető lett volna, hogy 1567 (Perényi Gábor halála) és 1620 (a „Deákház" ekkor már bizonyosan egyetlen tér volt) között készült. A másik érv az, a már az egységes teret fedő terazzopadló alatti - egyébként szinte teljesen lelet nélküli - habarcsfeltöltésből előkerült néhány kályhacsempe, melyek a füzéri csempék elég sajátságos csoportját alkotják, s melyeknek párhuzamai a 16. század első felére jellemzőek. 64 A kérdés mégis fontos, hiszen a nyugati helyiség (24) és a kert közötti falban egy olyan, tufakövekkel elfalazott ajtót találtunk, melynek küszöbét - hasonlóan a sáfárházhoz, a sütőházhoz és a konyhához - egy másodlagos helyzetben levő tokhornyos nyíláskeret alkotja (34., 35. kép). A szárkövek egykor a kert felőli oldalon álltak. Az ajtó nem lehetett a fallal körülvett kert eredeti bejárata, mert akkor a keret a keleti (külső) oldalon állt volna, tehát az ajtó bizonyosan későbbi a kert falánál, a 24. számú tér létrejöttekor alakították ki, s az ajtó a kert felől vezetett e szobába. Amenynyiben tehát a „Deákház" egységes térré alakításának idejéről felállított - elismerjük: kissé hipotetikus - véleményünk helyes, úgy az ajtó - s egyúttal a 24. számú tér udvari fala, valamint a 25. és 26. számú terek közötti osztófal is - az 1530-as évek után, de 1562 előtt keletkezett. Mivel másodlagos kőfaragványokból készült küszöbök a szárny más helyiségeiben is voltak, talán nem állunk messze a valóságtól, ha ezek kialakítását is erre az időpontra helyezzük. A külső falak egymáshoz való viszonya alapján felállított kronológiai sor még szabad, két periódusa (az 1530-as évek építkezéseit követő háromszög alakú faltömb a vár északkeleti sarkában, illetve az ennél valamivel későbbi, de még 1562 előtti falköpenyezés) közül ezt az átalakítást a későbbi periódushoz kapcsoljuk, hiszen az északkeleti faltömb megépítése aligha volt befolyással az épületszárny egészére. Annál inkább állítható ez a köpenyezésről, mellyel az eredeti várfal koronájának megemelése is járt. 165 Ez a falkorona-emelés előfeltétele volt a „cejtház" ( 18. ) megépítésének, de minden bizonnyal befolyással volt a szárnyban álló többi helyiség tetőszerkezetére is. Olyan átalakításra kell tehát itt gondolnunk, mely a szárny épüle164 L a 161. számú lábjegyzetet! 165 L. a 140. számú lábjegyzetet! teiben komolyabb beavatkozással járt. Véleményünk szerint indokolt a szárny ajtószerkezeteinek átalakítását is ehhez a periódushoz kötni. Hogy ez pontosan mikor történt, azt nehéz volna pontosan megmondani. Mivel jelentős átépítések általában minden épületnél akkor (igaz: nem minden esetben és nem csak akkor) következnek be, ha új tulajdonos jelenik meg a színen, logikai szempontból jobb híján - egyetlen dátum volna feltételezhető: Perényi Péter 1548-ban bekövetkezett halála és egyúttal Perényi Gábor birtokba kerülése. A feltételezett évszámhoz azonban a két, kérdéses periódus közül bármelyik köthető. Ez azonban nem befolyásolja a két periódus egymáshoz viszonyított relatív kronológiáját, továbbá azt sem, hogy a másodlagos kőfaragványokból kialakított küszöbökkel jellemezhető átalakítás inkább a másodikhoz kapcsolható. A „Deákház"padlása A „Deákház" padlását /28./ csak 1620-ban említik konkrétan. Valószínűleg ugyanez volt az 1644-es leltár „Palota Padgya" név alatt leírt egység is. Jellemző, hogy gyümölcsaszalásra, gyümölcstárolásra használták. Az 1644-es leírás alapján - mivel utána közvetlenül a fokot írják le - igen valószínű, hogy a gyilokjáróról (a ,,Fok"-ról) lehetett megközelíteni. Ezt támasztja alá az is, hogy 1620-ban ugyancsak a „Fokokról" elérhető objektumok (sorrendben: óraház, a kaputorony emelete, a kaputorony padlása, kapubástya, „Deákház" emelete) után sorolják fel. Régészetileg vizsgálható nyoma nem maradt. A virágoskert A virágoskertről (29.) tudósító első adatunk áttételes: 1567-ben a várban kertész szolgál - tehát kertnek is kell lennie. Az 164l-es osztálylevélben Csatornás kertnek is nevezik. 1665-ben három vascsatorna volt itt, ezek minden bizonnyal a „Deákház" és az északi palotaszárny tetejéről lecsorgó esővizet gyűjtötték össze és vezették a közeli ciszternába. Kerítéséről csak 1644-ben hallunk. Ennek egyszerű, fareteszes ajtaja volt. A 17. században virág, vagy fűszernövény már nemigen lehetett benne, mindvégig csupán egy eperfát emlegetnek itt. 1623-ban már gabonás szuszékokat és üres hordókat tartanak a területén, 1654-ben már puszta, bontásból származó faragott kövek állnak itt halmokban, valamint ismét szuszékok.
