Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
alapján az emeleti szoba ablakából származónak tartható - reneszánsz kerettöredékek, ha ezek tagozatai nem volnának végletesen egyszerű, általánosan használt formák. Ezzel kapcsolatban mégis ki kell térnünk két, általunk igen fontosnak ítélt körülményre, bár ezek egyike kissé később tárgyalt jelenségekre utal. Ez utóbbi - e helyen megelőlegezett - körülmény az, hogy a várban eddig előkerült 523 darab kőfaragvány között 57 a tagozott, bizonyosan reneszánsz nyíláskeret-töredék, a többi - köztük a kápolnákhoz tartozó 321 darab és további 10 darab egyéb gótikus töredék - ágyúgolyó, kútkáva, konzol, malomkő, ülőpad, kályhatartozék, stb. vagy elemezhetetlen, elszedett, tokhornyos, vagy csaplyukas darab. A reneszánsz kerettöredékek (vö. a nyílásokkal foglalkozó fejezetet) kivétel nélkül roppant egyszerű, azonos jellegű faragványok, melyek tagozatainak változatossága igen szűk körűnek mondható. Stiláris különbség nem fedezhető fel rajtuk. Mindez arra utal, hogy a várban mindössze egyetlen alkalommal történt olyan átépítés a 15. század vége után, melynek során reneszánsz kereteket építettek be - a korábban is meglevő nyílások esetében nyilván gótikus keretek helyére. Az ilyen jellegű átépítés kifejezetten reprezentációs céllal történt. Perényi Gábor halálát követően az új birtokosok, a Báthoriak, de különösen a Nádasdyak számára Füzér már csupán egy, törzsbirtokaiktól távol eső, eldugott, kevésbé fontos uradalom központja lehetett, ahol a birtokosok aligalig fordultak meg, s ha mégis, akkor az alighanem a 16. század végén a faluban megépült udvarházban szálltak meg. 152 A vár reprezentációs célú átépítésére tehát a Perényiek kihalta után nem lehetett szükség. 153 Az átépítés elrendelőit tehát a Perényi családnak az 1530-as éveket követően még élő tagjai (Péter és Gábor) között kell keresnünk. A füzéri keresztosztós ablak formájának és tagozatának legközelebbi párhuzamait a sárospataki Vörös torony keresztosztós ablakainál találhatjuk meg. 154 152 Vö. Feld-Cabello, 1980. 67. A szerzőkkel ellentétben nem tartjuk valószínűnek, hogy a füzéri falubeli udvarházat a tiszttartó számára építették volna. 153 Azt, hogy a vár ettől az időponttól kezdve már a birtokos ideiglenes szállásaként sem játszott komoly szerepet, a 17. századi luxuskerámiának a leletanyagban megfigyelhető teljes hiánya is igazolja. Fontos szempont az is, hogy a 16. század végétől olyan, sajátos vonások jelennek meg a késő reneszánsz tagozatokon (bővebben lásd a nyíláskereteket tárgyaló fejezetnél), melyek Füzéren még nem találhatóak meg. A várnak a 16. század végét követő átalakításai - tapasztalataink szerint már kizárólag erődítési céllal készültek. 154 Feld-Szekér, 1994., Dankó-Feld-Szekér, 1999. A szerzők megállapították, hogy az egyetlen, eredeti helyén (az északkeleti oldal főkapuja felett) álló pataki keresztosztós abEzek tagozata (a vízszintes osztó egy apró részletének kivételével) megegyezik a fűzéri darabokéval. A legkézenfekvőbb megoldásnak az kínálkozna, hogy a füzéri kőfaragványok készítési idejét azonosnak tekintsük a patakiakéval, annál is inkább, mert tudjuk, hogy a Vörös tornyot építő Perényi Péter az 1530-as években Füzéren is építkezett. Ez a lehetőség azonban a „Deákház" emeletének a kapubástyához viszonyított relatív kronológiai sorban elfoglalt helye miatt kizárt. Az 1530-as évek és 1567 közötti években konkrét írott forrással viszont csupán egyetlen építkezés igazolható: 1562-ben. 155 Mit kezdjünk tehát a keresztosztós ablak pataki párhuzamaival? A pataki várban (de nem a Vörös toronyban) található reneszánsz kőfaragványokon 156 olvasható évszámok (1540, 1542, 1562, 1563, 1566 157 ) a Patakon zajló szinte folyamatos építkezésekről tanúskodnak. Ezen, évszámokkal ellátott faragványok egyike sem hozható kapcsolatba a füzériekkel. Mindazonáltal a Vörös torony keresztosztós ablakainak a torony első periódusához való vitathatatlannak tűnő kapcsolása számunkra nem annyira nyilvánvaló, 158 ezért ezek az ablakok lak a falszövettel egykorú, tehát a torony első, 1534-37 között épült periódusából származik. (Feld-Szekér, 1994., 187.) A többi keresztosztós ablak jelenleg megcsonkítva, másodlagos helyen áll, ahová a szerzők szerint Perényi Gábor idejében, 1556 után, esetleg még később, csak az utolsó Perényi halála után kerültek. (Feld-Szekér, 1994., 189-190.) 1 5 L. 47. számú lábjegyzet. 156 E kőfaragványok jelenleg kivétel nélkül másodlagos helyzetben vannak, tehát korántsem biztos - bár azért valószínű -, hogy eredetileg is a várban voltak. 157 Ez utóbbi, a Lorántffy-loggia külső falába utólagosan beépített ajtó szemöldökkövén látható évszám második tagja sérült, így akár 1506-nak is olvasható, de a mi véleményünk szerint 1566 a helyes olvasat. 158 Ezen a ponton két, igen fontos körülményre szeretnénk felhívni a figyelmet: Az egyetlen pataki „in situ" helyzetben levő keresztosztós ablak a torony északkeleti oldalán, az első emeleten, a főkapu fölé szinte beszorítva áll. Mivel ezen a szinten a többi ablak azonos jellegű, félköríves záradékú, háromszög alakú timpanonnal díszített, úgynevezett „lombard" ablak, ez a nyílás erősen elüt a többitől. Ugyanakkor az ablak fülkéjének alaprajza is eltér a többitől. Eleve gyanúra ad okot, hogy ez, a többitől mind formájában, mind pedig méreteiben gyökeresen eltérő ablak éppen a - formájában a lombard ablakokhoz illeszkedő - kapu felett áll, megtörve a torony homlokzatain ezen a szintig tagadhatatlanul megtalálható egységes ritmust. A torony kutatói a méretbeli különbséget azzal magyarázzák, hogy a belső lépcső megvilágítása miatt volt itt szükség nagyobb ablakra (Feld-Szekér, 1994., 187-188.). Még ha ez maradéktalanul elfogadható is volna - mint ahogy nem az, ez csupán feltevés, hiszen miért kellett volna éppen a lépcsőt jobban (mennyivel jobban?) megvilágítani, mint a szint egyéb helyiségeit? - a formai különbséget nem- magyarázza meg. Az ablak furcsán beszorított helyzetéről a szerzők maguk is úgy nyilatkoznak, hogy az a kapu „valamivel korábbi voltából
