Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI
Itt azonnal szembeszökővé válik egy Füzér szempontjából meghatározó körülmény: a vár stratégiaijelentősége szinte a nullával volt egyenlő. Ez, az egy zárt medence legtávolabbi pontján álló erődítmény semmiféle útvonal lezárására, vagy ellenőrzésére nem volt képes sem a 16-17. században, sem korábban. A közeli Hernád völgyének sorsa igazán mozgalmas volt a 16—17. század folyamán, azonban Füzéren az ott fel s alá vonulgató különféle, cseppet sem békés hadaknak tán még a hírét se igen hallották meg. A nagy hadseregek egyszerűen tudomást sem vettek a várról. Az uradalom területét alighanem csak rablóportyák érintették. A vár azonban még ezeket sem tudta megakadályozni. Sőt, még azt sem, hogy a szomszédos birtokosok a fuzéri uradalom jobbágyait vessék fogságra, onnan lábasjószágokat hajtsanak el, terményeket takarítsanak be jogtalanul. A 17. század hetvenes éveiben a korszerű fegyverzetűnek a legjobb indulattal sem nevezhető bujdosók, „rebellisek" kedvükre garázdálkodhattak az uradalom területén, fittyet hányva a várból ki sem merészkedő királyi katonaságnak. A vár tehát csak önmagát tudta megvédeni, s azt is csak bizonyos korlátok között, területet azonban egy négyzetméternyit sem. A területvédelem tehát, mint a katonai funkció egyik sarkalatos része egyáltalán nem igazolható Füzéren sem a 16., sem a 17. században. Lássuk, mi a helyzet a személyvédelemmel! Egyetlen esetben igazolható, hogy a vár refugiumként, mentsvárként szolgált: amikor 1563ban Perényi Gábor ide menekült Némethy Ferenc elől. Perényi választhatott volna más várat is, hiszen a közelben voltak más erődítményei is. Füzért választotta, nyilván okkal: alighanem ezt a várát tarthatta a legbiztosabbnak - legalábbis egy kisebb üldöző csapattal szemben. Később ez a szerep fel sem merült Füzér esetében. Füzér csak egy távoli, elszigetelt, kisebb birtoktömbnek számított mind a Báthoriak, mind a Nádasdyak esetében. Ők bizonyosan nem ezen a tájon szorultak - ha szorultak menedékre, tehát a vár az ő számukra már nem jött szóba mentsvárként. Tanulságos, hogy Bónis Ferenc sem próbálta meghúzni magát Füzéren 1670ben. A 17. században tehát már a személyvédelmi szerep sem mutatható ki. Alighanem már Perényi Gábor esete is inkább kivételesnek tekinthető. A harmadik szóba jöhető részfunkció az értékvédelem. Erre már komolyabb bizonyítékaink vannak. A Perényi Péter esküvőjén használt értékes ezüstkészletek füzéri őrzési helye, valamint az a tény, hogy Perényi éppen ide rejtette a koronát, egyértelműen bizonyítja, hogy a vár adott otthont a Perényiek kincstárának. Nyilván nem csak kincseiket, hanem - legalább részben - okleveleiket is itt őriztették. A félreeső, szükség esetén mégis jól védhető, ráadásul a családi rezidenciák (Terebes, Sárospatak) közelében levő vár kincstárnak kitűnően megfelelhetett, még akkor is, ha ezek a rezidenciák időnként csak mellékrezidenciáknak számítottak. Perényi Gábor halála után a várnak ez a szerepe is csökkent, de teljesen nem szűnt meg. Ha kincseket nem is, de bizonyos értékeket, okleveleket továbbra is őriztek Füzéren. Báthori Erzsébet bizonyos javait (6 szőnyeget és 25 000 forintot) már 1575-ben itt őriztette. 488 Nádasdy Anna (Zrínyi Miklósné) 1614-ben azt javasolja egy Nádasdy Pálhoz írt levelében, hogy Báthori Istvánnak az ecsedi vár tárházából a közelmúltban előkerített testamentumát a füzéri várban őriztessék, s eskessék meg a porkolábokat, hogy azt a család egyik tagjának sem adják ki a többi családtag jelenléte, vagy saját kezűleg aláírt és lepecsételt levele nélkül. 489 Ez meg is történt, mert 1628-ban Nádasdy Pál Füzérre küldött embereinek feladatai között szerepelt, hogy az éppen elhunyt tiszttartó özvegyénél kipuhatolják, hogy néhai férje hová tette a kezénél levő pénzt, leveleket, signaturákat, urbáriumot, valamint „szegény Báthory István uram testamentuma, Judex Curiae előtt lött Contra dictoriat Nyári Paine ellen, az Pogány Gyurkis jószága megh vételébül, contra jus successorium et disponsitionem Testamentaria Dni Báthory". 49 1623-ban és 1654-ben a tárházban még találtak „regestomokat" és leveleket, de a leveket 1654-ben már hitványnak nevezik. Nyilvánvaló, hogy a Nádasdy-levéltár nem Füzéren volt, ott csupán néhány, az uradalommal kapcsolatos iratot őrizhettek. Már Nádasdy Pál leveléből kiderül, hogy azokat sem mind a várban. Ugyanerre utal Nádasdy Ferenc egyik, 1670-ben Bónishoz intézett levelének egy mondata: „Vannak a réghi Urbáriumok mind az Varnál s mind az Juhasz Istvány (a tiszttartó, S.Z.) kezénél." 491 Úgy tűnik azonban, hogy Bónis Ferenc bizonyos iratait Füzéren tarthatta. Erre utal, hogy a szepesi kamara arra utasította Győry Mihály (olasz-)liszkai provisort, hogy csináltasson urbáriumot a liszkai jószágról (Bónisnak jelentős részbirtoka volt itt), mielőtt a Füzér várában bezárt in488 MOL E 148. (NRA), Fasc. 22, Nr. 31. 489 MOL E 148. (NRA), Fasc. 628, Nr. 21. 490 MOL E 147. Acta Familiae Nádasdi, Filmtár, 31996. tekercs, 491-499. felvétel. 491 MOL P. 63. (Bónis cs. lt.-a), 3. cs, 24/3.
