Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A MINDENNAPI ÉLET EMLÉKEI
Villa A várban egyetlen - sajnos csak szórványként, az udvar területén előkerült - kétágú villát találtunk (90. ábra, 3.). Nyéllemezes megoldású darab. A nyéllemezre az ismeretlen anyagú, talán fából készült nyél három szegeccsel volt felerősítve. A lapos - a szegecs alapján mindössze 8 mm vastag - nyelet vékony rézpánt zárta le. Innen a nyak kör keresztmetszetű. A két, 8 cm hosszú ág már ismét lapított. Közismert, hogy az étkezéshez pontosabban eredetileg csak a húsnak a közös tálból való kiemelésére - használt villák csak a 16. századtól jelennek meg, akkor is csak szórványosan. Elterjedésük csak a 17. századtól mutatható ki. 486 A füzéri példány ennek nem mond ellent. Kanál 1997-ben a déli szárny középső boltja alatti pinceszakasz (42/b.) utolsó járószintjén egy ezüst kiskanálra bukkantunk (90. ábra, 4.). Egyszerű, 16 cm hosszú példány, ovális formájú, elég sekély mélységű fejjel. A nyél négyzetes keresztmetszetű, borítás sosem fedte. A nyél végén apró, fejezetszerű, gombban végződő tagozat van. A darab 17. századi, csak jobb módú nemes által használt étkészlethez tartozhatott. Talán Bónis Ferenc értékei közül való. ÖSSZEGZÉS: A VÁR SZEREPE ÉS FUNKCIÓI A következőekben azokat a jeleket szeretnénk számba venni, amelyek a vár által a 16-17. században betöltött funkciókra utalnak. Tekintsük át most röviden, hogy a hagyományos szemlélet miféle szerepek betöltését „várja el" egy ilyen építménytől. Némileg leegyszerűsítve a dolgot: katonai, politikai, gazdasági és lakóhelyfunkció betöltését. 487 A katonai szerepbe beletartozik egy terület, bizonyos személyek és javak védelmének ellátása. A politikai szerep szerint a vár a hatalom gyakorlásának eszköze. A gazdasági funkció szerint a vár az uradalom feje, innen történik a birtok gazdálkodásának irányítása, ez a megtermelt javak gyűjtő- és elosztóhelye. Mindezek a funkciók természetesen szoros összefüggésben állnak egymással. Ezt a kérdést most csupán a 16-17. századra vonatkoztatva tárgyaljuk. 486 Gere, 1993, 161. (további irodalommal) 487 Fügedi, 1977, 7-93. Nézzük a katonai szerepet. Vajon képes volt-e a füzéri vár korszakunkban ellátni bizonyos katonai funkciókat? Vizsgáljuk meg először, hogy a vár fegyverzete, az ott tárolt muníció milyen védelmi potenciált jelentett. A katonai funkciók kérdése Amint láthattuk, a vár a 17. században a hasonlóan kicsi hegyi erődítményekhez képest tulajdonképpen nem volt rosszul felszerelve. Háborús helyzetben a katonaság létszáma bizonyos korlátok között emelhető volt (mondjuk a szakállas puskák számának megfelelő 50-60 főre). Amint láttuk, a várban felhalmozott élelmiszer hosszabb idejű kitartásra is elegendő volt, Homonnai kiéheztetési kísérletének ellen is tudott állni az őrség 1613-ban. Mindezek ellenére a vár még a kedvező topográfiai helyzet mellett is csak 10-12 napig állhatott volna ellen. Tovább csökkentette az esélyeket a komoly tüzérségi fegyverek hiánya. Nagy létszámmal és tüzérségi támogatással végrehajtott ostrom esetén azonban - ahogy az a török hadjáratok eseményeiből tudható - Füzér is kiszolgáltatott lett volna. Mégis, a tulajdonosok még a 17. század közepén is úgy ítélték meg, hogy a vár komolyabb ellenállás kifejtésére is alkalmas lehet, hiszen ellenkező esetben aligha költöttek volna még ekkor is erődítésére. A kifejezetten tűzfegyverek ellen épült védőművek és a magasabb objektumok visszabontása arra utal, hogy az építtetők tisztában is voltak a veszély mibenlétével. Úgy tűnik, hogy a vár néhányszor vissza is verte kisebb, valószínűleg csupán könnyű fegyverzetű csapatok kísérleteit (esetleg azok meg sem próbálkoztak ostrommal). Ilyen eset lehetett a Szapolyai-párti csapatok 1529-es füzéri portyája is. A Perényi Gábort üldöző Némethy Ferenc 1563ban alighanem meg sem kísérelte a vár ostromát. Az 1641-es osztálylevélben érintett falvak némelyikéről azt mondják, hogy a törökök felégették. Ez a török csapat is csak portyázhatott errefelé, komolyabb szándék nélkül. 1645-ben Forgách Zsigmondné minden harciassága ellenére sem gondolhatta komolyan, hogy felfegyverzett parasztjaival elfoglalhatja Füzért. Hagyta is magát kiengesztelni. 1672-ben a bujdosók már komolyan gondolták ugyanezt, mégsem sikerült nekik, hiszen tüzérségük nem volt. Más kérdés, hogy hogyan juthatott Füzér 1626-ban átmenetileg Bethlen birtokába? Itt inkább a várnagy hűtlensége lehetett az ok, hiszen Bethlen főereje még csak Füzér közelében sem járt.
