Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

Füzér birtokába, s ekkor ugyanezeket a falvakat sorolják fel a vár tartozékaiként." Valamikor 1446 előtt Perényi János egy bonyolult szerződés alapján átadta Füzért és tartozékait Pálóczi Lászlónak, aki azt 1446 januárjában visszaadta.

23 Az ügylet 1444 körül történhetett, mert ebben az évben a korábban már Füzér tartozékai közé számított Mikóháza Pálóczi birtokában tűnik fel.

24 1455-ben V. László király Perényi Jánosnak adja új adományként Füzér várát és tartozékait, melyek ekkor Füzéralja, Komlós vámmal, Nyíri, Kápolna, Kajata vámmal, Biste, Pusztafalu, Kuthyn, Radvány, Pálháza, Alsóregmec vámmal, Felsőregmec, Vily vámmal, Mikóháza és a Verenye-i (verengi?) vám.

25 A tartozékok között új elem Pusztafalu, mely korábban (és a 15. század végétől újra) Szálánc várához tartozott. A Mátyás-korban Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták javaikat, köztük Füzért is. Az 1460-as évektől kezdve a Perényiek, de különösen Miklós viszonya megromlott Mátyás királlyal.

26 Ennek egyik jele, hogy 1471-ben Mátyás Miklós minden birtokrészét fivéreinek adja.

27 (Később visszakapta.) Az 1480as években Mátyás és a Perényiek viszálya tovább mélyült. 1483-ban Mátyás hadvezére, Lábatlani András sorra vette be Miklós és a korábban lojálisnak mutatkozó, de ekkor már fegyveresen ellenálló István (Péter ekkor már nem él) várait, köztük alighanem Füzért is.

28 István fia, Imre még Mátyás életében kegyelmet nyert, mert 1489-ben Füzér és a család akkori rezidenciája, Terebes már ismét az ő birtokában volt.

29 A füzéri uradalom falvainak elzálogosítása már a 15. század végén megkezdődött. 1491-ben Perényi Imre Vilyt, Felsőregmecet és az akkor Füzérhez számított Vizsolyt zálogosítja el Pálóczi István özvegyének.

30 1496-ban már Pusztafalu sem tartozott az uradalomhoz, hiszen ekkor a villicus egy kozmái iktatásnál Lasztóci László nevében je22 A jászói konvent 1431. február 8. jelentése az iktatásról: MOL Dl. 70864., illetve ennek július 18-i átirata: MOL Dl. 70870. Ezekért az adatokért is Tringli Istvánt illeti köszönet. 23 MOL Dl. 13190. 24 MOL Dl. 13808. 25 MOL Dl. 14909. 26 Tringli, 1992. 27 Pettkó, 1911., 227. 28 Tringli, 1992., 189. 29 1489 februárjában Terebesen Perényi István fia Imre egy füzéri határjárás ügyében intézkedik, fringli, 1992., 189. 30 MOL Dl. 19730. lent meg. Figyelemre méltó, hogy ugyanekkor a füzéri várnagy Lasztóci Benedek volt.

3 II. Ulászló király 1506. február 22-én Perényi Imre nádornak és Abaúj megye örökös ispánjának, érdemei fejében, új adományba adja - egyebek között - Füzér várát és tartozékait: Füzért az ottani vámmal, Kápolnát a vámmal, Nyírit, Komlóst a vámmal, Pálházát, Kajatát, Alsóregmecet a vámmal, Felsőregmecet, Mikóházát, Vilyt, Radványt, Bistét és Mátyásházát.

32 Vilyt és Felsőregmecet tehát ismét a tartozékok között találjuk, Pusztafalu azonban többé nem bukkan fel ebben a sorban. Perényi Imre nádor haláláig, 1519-ig zavartalanul birtokolta Füzért. Elhunyta után néhány hónappal fiai: Péter és Ferenc kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek ecsedi Báthori Istvánnal és Báthori András fia Andrással. A szerződés tárgyát képező Perényi-birtokok között szerepel a füzéri vár is. 3 A nyugalom 1527-ig tartott. Közben Perényi Péter 1522-ben, a család újdonsült rezidenciájában, Siklóson tartott esküvőjére a füzéri vár tárházából szállíttatja le az értékes asztali edényeket.

34 A változás árnyékát már előrevetítette az a tény, hogy a mohácsi csatából szerencsésen megmenekült Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem „Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen".

35 A korona csaknem egy esztendeig volt Füzéren. 1527 októberében az akkor már Ferdinánd-párti Perényi „valamilyen teher" - minden bizonnyal éppen a korona - Füzérről Budára való szállításához kért lovakat Kassa városától.

36 Szapolyai bosszúja nem sokat váratott magára. 1527 őszén Perényi terebesi, pataki és füzéri várnagyai már a Szapolyai csapataival szembeni ellenállásra készültek.

37 Ezzel évekig tartó hadakozás kezdődött. Különösen súlyos helyzet állt elő - legalábbis Perényi szempontjából —, amikor 1528 februárjában Szapolyai csapatai bevették a Perényi által frissen megszerzett Patakot, majd Újhelyet is.

3 Azt, hogy a harcok Füzér közvetlen környékére mennyire terjedtek át, nem tudjuk. Az biztos, hogy 1529-ben Szapolyai emberei 31 MOL Dl. 18125. 32 MOL Dl. 71096. Az adatot Tringli István szívességéből közölhetjük. 33 MOL Dl. 23178. 34 MOL Dl. 84148. 35 Szerémi, 1979., 140. 36

Détshy, 1989., 7. 37

Détshy, 1989., 7. 38

Détshy, 1994., 26-27. P