Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

virágban végződő indák alkotják a következő csempe centrális helyzetű virágdíszét (43. ábra, 5. ).

33 A csempének sarokra szánt, egyszerűen félbevágott példánya is ismert. Más jellegű, kevésbé plasztikus, de szintén centrális elhelyezkedésű díszítése van egy másik típusnak (44. ábra, l.).

335 Ennek közepét nagy, több sziromrétegű virág foglalja el. E csempe saroknál alkalmazott feles méretű változatát (44. ábra, 2.)

336 az előzőtől némileg eltérő, a keskenyebb méret miatt összenyomott virág díszíti. Talán ilyen csempékből álló kályha párkányeleme volt az a szintén kevéssé plasztikus díszű, domború felületű darab (44. ábra, 4.),

337 melyen egy bimbóból levelek és visszapöndörödő kacsok nőnek ki, aszimmetrikusan elhelyezve. Ez utóbbi darabbal valószínűleg összetartozik egy három levélköteggel díszített párkánycsempe-felső rész (44. ábra, 5.). 8 Bizonyosan másik kályhához tartozott, az eddig tárgyalt példányoknál vastagabb, de technikája, lelőkörülményei és ónodi párhuzamai alapján ehhez a generációhoz sorolható az a rekonstruálhatatlan, nem centrális, de igen plasztikus díszű csempe, melynek több töredéke is ismert (45. ábra, 1-3.). Ennek zöld színű, belül egy-egy ponttal gazdagított rombuszokkal díszített, mélyülő keretén belül kehelyszerű edényekből bonyolultan tekervényes, igen tagolt levelű indák ágaznak ki. A csempe belső mezejét jellegzetesen sárga, időnként barnássárga máz fedi. A kályhához tartozó párkánycsempe (45. ábra, 4.)

339 is ismert. Csak töredékesen ismert a plasztikusan kihangsúlyozott ívkötegekkel és többszirmú virágokkal díszített csempe (45. ábra, 5.),

340 melynek mintája - amint azt egy két kályhagenerációval későbbi csempe alapján tudjuk - több csempe egymás mellé állítása esetén pávaszem-szerű motívumot eredményez. Ugyanilyen plasztikusan kihangsúlyozott kontúrjai vannak egy kisebb töredék - ónodi párja alapján ismert - virágdíszének (45. ábra, 6. ).

341 Talán ehhez az alcsoporthoz kötődnek egy ferdén bekockázott felületű (Ónodról nem ismert), (45. ábra, 7.) és egy pikkelymintás (45. ábra, 8.),

342 párkánycsempe töredékei is. 4 Gyuricza, 1992., 15. típus. 15 Gyuricza, 1992., 3. típus. 16 Gyuricza, 1992., 2. típus. 7 Gyuricza, 1992., 8. típus. 18 Gyuricza, 1992., 9. típus. 9 Gyuricza, 1992., 16. típus. 10 Gyuricza, 1992., 72. és 73. típus. 11 Gyuricza, 1992., 74. típus. 2 Gyuricza, 1992., 94. típus. Az eddigiektől némileg eltérő mintájú és keretelésű - de ónodi párhuzama miatt mégis ebbe a kályhagenerációba sorolható - egy vakmérművekkel díszített lapcsempe (45. ábra, 9.)

343 is. Ennek kerete függőlegesen mélyül. A minta ívei hegyükkel találkoznak. Az íveken stilizált kúszólevelek vannak. A csempéknek csupán Ónodról ismertek párhuzamai. Ott ez a társaság képezi a kályhacsempék legkorábbi rétegét. Ez a tény adja a kulcsot e kályhageneráció pontos korhatározásához. Az ónodi várat 1516-ban megszerző Perényi Imre nádor ott azonnal jelentős építkezésekbe kezdett, s bizonyíthatóan új kályhákat is rakatott. A legkorábbi ónodi kályhacsempecsoport aligha köthető máshoz, mint az 1516-ban megkezdett, s már Perényi Imre halála után, 1520-ban befejeződött építkezéshez. Az kizárható, hogy a füzéri várban megtalált azonos példányok ennél korábbiak volnának, a következő füzéri kályhagenerációt pedig már más jellegű csempék jellemzik. Mindezek alapján kizárható e csempecsoport 15. század végére történő datálása.

344 A korábbi feldolgozásokban felbukkant 15. század végi korhatározás alapját képező, a Kassa város 1502-ig használt címerét tartó angyalos kályhacsempe az ezt megelőző, legkorábbi kályhageneráció elkészültének „terminus ante quem"-jét adja meg. Érdekes, azonban egyelőre megoldhatatlan problémát vet fel, hogy az ónodi számadáskönyvek szerint az 1516-20 között rakott kályhák közül Perényi legalább egyet Bécsből hozatott.

345 A bécsi, hasonló korú kályhacsempék ismerete nélkül nem dönthető el, hogy a legkorábbi ónodi (és ezeknek megfelelő füzéri) típusok között van-e bécsi eredetű. IX. A CSERÉPKÁLYHÁK ELSŐ GENERÁCIÓJA (1489-1502 KÖZÖTT) /. Gótikus, többszínű ólommázas és zöld ólommázas csempékből álló kályhák A füzéri vár kályhacsempéinek legkorábbi rétegét képviselő darabok nagyon töredékes formában maradtak ránk. Legtöbbjük többszínű ólommázas, pontosan rekonstruálhatatlan figurális lapcsempe. A máz alatt engobbevonat van. Anyaguk vörös, szemcsés anyagú, a csempék hátoldalán textillenyomat látszik. Ide sorolható egy tisztán zöld 343 Gyuricza, 1992., 13. típus. 344 Gyuricza, 1992., 15. 345 Tomka, 1996., 38., 180. Íj.