Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
A csoport datálásához két szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik az, hogy ilyen típusú csempék a „Deákházban" kerültek elő, mégpedig a terazzopadló aljzatát jelentő habarcsos törmelékből. Ez azt jelenti, hogy a „Deákház" terének egységesítésekor már lebontották a többszínű ónmázas kályhákat. A „Deákház" ismertetésekor már utaltunk arra, hogy annak egységes tere minden bizonnyal az emeletráépítéssel egyszerre jött létre. Ez az időpont 1562-re tehető. A többszínű ónmázas kályhának tehát 1562 előtt kellett felépülnie. Mivel az 1516-1520 közötti periódusban épült (később tárgyalt) - az itt tárgyalt csoporttól erősen elütő jellegű - kályhákat jól el lehetett különíteni, az ónmázas kályhák felépítését 1520 és 1562 közé kell datálni. Tudjuk azonban, - s ez a másik szempont , hogy a virágoskert (29.) kialakítása megelőzte a „Deákház" (22.) terének egységesítését. A virágoskert feltöltési rétegeiből azonban olyan kályhacsempék kerültek elő, melyek későbbiek a 16. század eleji csoportnál, viszont - a fentiek értelmében is - korábbiak az ónmázas kályhacsempéknél. Az 1520 és 1562 közötti időszakra két kályhagenerációt kell elképzelnünk, melyek közül az ónmázas csoport a későbbi. Mivel kályhacserére ritkán kerítettek sort egyéb indok nélkül, csak két olyan alkalom kínálkozik a vár történetében, melyhez a két csoport kapcsolható: a korábbi Perényi Péternek az 1530-as évekre tehető építkezései, a későbbi pedig 1548, amikor Perényi Gábor elfoglalja örökségét. A magunk részéről az ónmázas kályha datálására ez utóbb időpontot tartjuk alkalmasabbnak. VII. A CSERÉPKÁLYHÁK HARMADIK GENERÁCIÓJA (1527 KÖRÜL) /. Kemény, fehér anyagú, áttört és kerek kályhacsempék Az alább tárgyalandó csoporthoz tartozó kályhacsempék közös vonása a minden más csoporttól élesen elütő, nagyon finoman iszapolt, igen keményre égetett, fehér színű alapanyag. Valamennyi ilyen anyagú csempe zöld mázas. Számos ilyen jellegzetes anyagú töredék ismert a vár területéről, de 90%-ban az ágyúállásról, vagy a virágoskert feltöltéséből. A töredékek igen aprók, legtöbbjük áttört - ezek mérműves mintájúak -, de előfordulnak lapcsempék is közöttük. A mérműves töredékek egy része alighanem összetartozik egymással, azonban a bonyolult minta miatt az összetartozó darabok nehezen ismerhetőek fel, ezért egyelőre külön típusjellel szerepelnek. Elképzelhető, hogy nem csak egyetlen ilyen, jellegzetes anyagú csempékből készült kályha állt a várban, de valószínűbb, hogy több, különféle formájú csempe - esetleg kályhaszemekkel közösen - alkotott egy kályhát. 317 A csoportból mindössze egyetlen típusú csempe rekonstruálható (42. ábra, l.). 318 A csempe kör alakú, a minta a peremnél kissé mélyebben helyezkedik el. A kört kitöltő motívum egy pálcákkal határolt hatágú csillag, melynek közepét hatszirmú virág foglalja el. A csillag csücskeiben, illetve azok között virágformába rendezett hat-hat pont van. A csempe hátsó felének külső oldalán - mintegy harmadrészig - mély, párhuzamos barázdák futnak körbe. Ez a sajátságos vonás csak egy - éppen e csempékkel együtt előkerülő - kályhaszem-típuson figyelhető meg. A kör alakú csempe - formája miatt - csakis búbos kályhában képzelhető el, alighanem egyszerű, ugyancsak kör alakú kályhaszemekkel együttesen. Nem kizárt, hogy ugyancsak kör alakú volt az a vakmérműves-leveles díszü csempe (42. ábra, 2.), 319 amelyből mindössze két töredék ismert, de az egyik éppen a virágoskert feltöltési rétegéből került elő. Halhólyag motívuma vakmérműves díszítésre utal az egyik, bizonyosan nem kör alakú lapcsempénél (42. ábra, 3.). Talán ugyancsak vakmérműszerü díszítése volt két, bizonyosan nem kör alakú csempének (42. ábra, 4., 5.) 320 is. Vaddisznó fejének részlete látszik az egyik töredéken (42. ábra, 6.), 321 egy másikon pedig levél (42. ábra, 7.). 322 Négy csempe (42. ábra, 8-11.) 323 áttört mérműves. Ezeken kívül sok apró, ugyanilyen jellegzetes anyagú, szilánkszerű töredék is ismert. A csempék közül mindössze egynek, a hatágú csillaggal díszített, kör alakú darabnak ismeretes párhuzama, az viszont pontosan ilyen: a Gömör megyei hangonyi pálos kolostor rornjai között találták, még a II. világháború alatt. 3 4 Az ebbe a csoportba sorolt füzéri csempék anyagának fehér színe annyira elüt a többiek vörös, de legalábbis vöröses árnyalatú anyagától, hogy itt nem csak a nyomódúcok Füzérre, vagy Füzér közelebbi kör3,7 Vö. Szabó, 1938., 95., 442. kép. 318 Gyuricza, 1992., 19. típus. 319 Gyuricza, 1992., 21. típus. 320 Gyuricza, 1992., 17. és 18. típusok. 321 Gyuricza, 1992., 22. típus. 322 Gyuricza, 1992., 20. típus. 323 Gyuricza, 1992., 18. típus. 324 Gyuricza, 1992., 16-17.
