Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
67. kép. A kápolna kápolna felőli falán alul lábazat húzódott végig. Az előkerült elem éppen a kápolna ajtaja mellett állhatott egykor. Valószínűleg a nagyterem másik két ajtajához köthető két, egymástól eltérő formájú kerettöredék, melyek közül az egyik elég lapos tagozatú (22. ábra, 5.) és két, egymástól ugyancsak eltérő profilú szemöldökpárkány-darab (22. ábra, 3., 4.). Az egyik ezek közül is feltűnően lapos tagozatú. 183 A terem ablaka a déli oldalon, közvetlenül a kápolna nyugati oldala mellett állt. Itt a viszonylag magasan álló falban ma is látható a káva és benne a keleti szárkő fészke. Ebből nem ismeretes töredék, de valószínűleg megegyezett a tőle nyugatra rekonstruálható két ablakkal. 183 A vár területén előkerült egyéb reneszánsz faragványoktól tagadhatatlanul eltérő tagozatú párkány- és kerettöredék arra utalhat, hogy a kápolna előterét alkotó - s így kiemelt fontosságú - nagyteremben talán már az 1562-re datálható átépítésnél korábban is felállítottak reneszánsz kereteket. A töredékek sajnos túl aprók ahhoz, hogy ez már most kijelenthető volna. A pince további feltárása remélhetőleg további adatokkal is szolgál majd. 68. kép. A kápolna boltozatának csonkjai A nagyterem fűtőberendezésének egyelőre nem kerültek elő részletei. Nagy valószínűséggel az északkeleti sarokban állt, hiszen innen fűthették a szomszédos helyiség cserépkályháját. Kápolna A kápolnát (46.) az 1644-es inventárium kivételével minden egyes alkalommal leírják. Ajtaja a nagyteremből nyílt. Négy ablakát szám szerint csak 1654-ben említik. Az ablakokat már 1623-ban is romladozottnak mondják, 1654-ben azt is elárulják, hogy vasrács volt bennük. Oltáráról 1654től hallunk, 1670-ben Szűz Máriát ábrázoló oltárképét is megemlítik, s volt itt egy „crucifixus" is. 1654-ben és 1665/68-ban kőből épült szószéket is leírtak benne. Egyéb részleteire (ülőfülkék, boltozat) a leltárfelvevők sosem térnek ki. A kápolnát ritkán használhatták, jellemző, hogy 1620-ban és 1623-ban meszet, 1670-ben terményeket találtak benne az inventorok. A kápolna ma is a vár legépebben álló része (67. kép). Eredeti titulusa ismeretlen. A 17. század második felében, Nádasdy Ferenc rekatolizálása 184 után - az oltárkép alapján - Szűz Máriának lehetett szentelve. A kápolnát egykor csillagháló boltozat fedte, mely napjainkra beomlott (14. ábra). 185 A körtetagos, pálcával gazdagított boltozati bordák (15. ábra) a hosszanti falak tengelyében, illetve a sarkok184 Az addig lutheránus Nádasdy Ferenc 1643. november 25-én Csepregen tért át a római katolikus hitre. Ez volt az előfeltétele annak, hogy feleségül vehesse Esterházy Miklós nádor leányát, Juliannát. Esterházy Miklós 1643. november 30-án kelt levele Wilhelm Lamormainnak. Régi Magyar Levelestár II., 161. sz. levél. 185 A boltozat szerkezetének rekonstrukciós rajza Szekér György munkája.
