Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
FŰTŐBERENDEZÉSEK
került. A csempe alsó, szélesebb részét alig kivehetően két, egymással szembeforduló figura mellképe tölti ki. Ezek minden bizonnyal egy, G. Pencz 1531-ben készült, az ószövetségi hősöket bemutató fametszetéhez hasonló metszet két figuráját, valószínűleg Ezékiást és Júdás Makkabeust ábrázolják. 300 Az igen kopott, alig plasztikus csempe egészen bizonyosan többszörös másolat, az előkép csak nagy jóindulattal ismerhető fel. A képmező fölött pártázat húzódik, a kihajló részt pedig rozetták díszítik. Az itt felsorolt négy kályhacsempének pontos párhuzamai nem ismertek, azonban mind a négy típus távoli rokonai máshol is előkerültek. A sárosi vár kutatásakor egy jellegzetes kályhacsempecsoport két tagját is megtalálták. Mindkét csempe íves építészeti keretbe foglalt ószövetségi figurákat, Salamon királyt és az egyik bírát, Jeftét ábrázolja. A csempéken 1553-as évszám olvasható. A Jeftét ábrázoló csempének Füzéren is megtaláltuk a párját, amint erre a továbbiakban rátérünk. A most tárgyalt csoport szempontjából a Salamont ábrázoló csempe a fontosabb. A füzéri vei részleteiben egyáltalán nem, hanem csak kompozíciójában rokon sárosi csempén az ott profilból ábrázolt királyt ugyancsak prémes gallérral, szakállal és országalmával ábrázolják. Az országalma (és a jogar) Salamon ábrázolásainak állandó velejárója. Ez vezette Gyuricza Annát arra a jogos feltevésre, hogy a füzéri csempe feliratának S betűje szintén a Salamon név töredéke. 301 Az Ábrahám áldozatát ábrázoló csempe kompozíciója köszön vissza egy 1578-ban készült villingeni (Fekete-erdő) fajanszkályha egyik csempéjén. 302 A mégoly távoli párhuzamok így is besorolják a füzéri csempéket a 16. század közepén divatos, ószövetségi személyeket ábrázoló csempék közé. Ezek, a reformációhoz kapcsolódó, úgynevezett „protestáns" kályhacsempék végső soron német nyelvterületről kerültek Magyarországra. Ábrázolásaik forrásai alighanem olyan metszetsorozatok voltak, mint Pencz 1531-ben Nürnbergben készült munkája 303 . Pencz figuráinak egyikét, Jeftét Füzéren is megtaláljuk, a most tárgyalt kályha csempéinek motívumkincse azonban végső soron bizonnyal egy másik, hasonló korú metszetre megy vissza. Mivel a füzéri példányok többszöri másolás nyomait viselik magukon, az a véleményünk, hogy ez a kályha valamivel később készült a 16. század közepénél. Talán indokoltabbnak látszik, hogy 300 Holl, 1993., 35. ábra. 301 Gyuricza, 1992., 18-21. 302 Franz, 1969., 324. kép. 303 Holl, 1993., 35. ábra., Franz, 1969., 79., 29. ábra. Perényi Gábor 1562-es építkezéséhez kössük, annál is inkább, mert a lutheránus vallású Perényi 1563ban hitvitát is rendezett a füzéri várban, s ez alkalom lehetett arra, hogy álláspontját külsőségekkel is hirdesse. A két párkánycsempének is előfordulnak távoli párhuzamai. A leveles párkánycsempe mázas változata Füzéren is megvan, igaz, csak egyetlen példányban. Hasonló darab ismert a Csalogány utcai együttesből, 304 Ónodról 305 és Szikszóról 06 is. A figurális párkánycsempe rozettái az 1613-ban épült kékedi kastélyban lelt egyik kályhacsempén ismerhetőekfel. 307 3. Egyéb bibliai tárgyú csempe Az előző csoport tárgyalásakor említett két sárosi csempe egyikének, az 1553-as évszámmal datált, az ószövetségi Jefte bírát ábrázolónak Füzéren is megtaláltuk pontos párhuzamát (39. ábra, 5.). 308 A csempe ábrázolásának előképe is ismert: a figura szerepel G. Pencz 1531-ben, Nürnbergben készült, az ószövetségi hősöket bemutató fametszetén. Füzéren három csempe töredékei kerültek napvilágra, egymástól meglehetősen távol. Az egyik az északkeleti épületszárny területén, a másik az udvar nyugati szakaszán, a harmadik pedig az ágyúálláson. A töredékeket világoszöld ólommáz fedi, anyaguk rózsaszínes árnyalatú. A léckeretes csempe perspektivikusan mélyülő képmezeje félkörívesen zárul. Az ívháromszögeket egy-egy, alig kivehető kör tölti ki. A mélyülő keret alsó sávjában vízszintes vonalak láthatóak. Az ívet tükrökkel tagolt felületű, széles oszlopok tartják. Az oszlopokat az ívtől fejezet választja el. Az ívmezőt három sor, pontokkal kitöltött kazetta tagolja. A középső sor szélső kazettáin két párhuzamos vonal látható, az alsó kazettasor üres. A képmező alsó részét mellvéd foglalja el, rajta hengeres oszlopok között keskeny pálcákkal keretezett tábla foglal helyet. Ezen a táblán a 20. árokból származó töredéken a (I)EPTE/( 1)553 felirat még felismerhető, az ágyúálláson talált hasonló darabon azonban már csak értelmetlen betűsor vehető ki. A mellvéden profilból ábrázolt, jobbra néző, páncélos-sisakos figura könyököl. A figura baljával felfelé mutat. A sárosi 304 Holl, 1993., 5. ábra. 305 Tomka Gábor szíves közlése. 306 Balázsik Tamás ásatása a szikszói református templomban. Az anyag közöletlen. Az információt a kutatónak köszönhetjük. 307 Gyuricza, 1992., 197. típus. 308 Gyuricza, 1992., 33. és 34. típus.
