Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

V. A CSERÉPKÁLYHÁK ÖTÖDIK GENERÁCIÓJA (1562 KÖRÜL) Építészeti keretbe foglalt figurális kályhacsempékből álló kályhák Az ebbe a generációba sorolt építészeti keret­be foglalt figurális ábrázolású kályhacsempéknek három rétege különíthető el. Az egyik csoport vilá­gi figurákat, a másik bibliai (ószövetségi) szemé­lyeket, a harmadik pedig az egyes erkölcsöket alle­gorikus módon megszemélyesítő mitológiai figurá­kat ábrázol. A csoportok közös vonása, hogy a személyeket félköríves lezárású építészeti keretbe foglalja. Valamennyi típus téglalap formájú csem­pékből áll. 1, A világi személyeket ábrázoló figurális kályha A kályhának szerencsére szinte valamennyi eleme ismert, bár ezek közül az elemek közül csu­pán egynek tudjuk pontos méreteit. A csempéknek (különösen az egyik lapcsempének) meglehetősen sok töredéke előkerült, a vár egész területén szét­szórva. A legtöbb darab az északi várfal külső ol­daláról (itt csaknem valamennyi típusból találtunk darabokat), a sütőházból, valamint az ágyúállásról ismert. Valamennyi csempe vörös anyagú, zöld mázas, a máz alatt engob van. Mivel sarokcsempe nem került elő, feltehető, hogy a kályha körhöz kö­zel álló sokszög alaprajzú volt. A kályhához három, különféle lapcsempe tartozott. Az egyik, léckeretes csempe perspektivi­kusan mélyülő képmezeje kettős, erősen nyomott, torz félkörívvel zárul (38. ábra, l.). 289 Az ívhárom­szögeket egy-egy, vázából kinövő, leveles virág­csokor tölti ki. A keret alsó sávját apró forgórózsák foglalják el. Az ívet kazettákra osztott felületű, széles oszlopok tartják. A kazettákban háromlevelű virágocskák vannak. Az oszlopokat az ívtől függő­leges sávokkal és pontokkal tagozott fejezet vá­lasztja el. Az ívmezőkben háromlevelű virágocskák vannak. A képmezőben balra forduló, profilból áb­rázolt, pazar fejékű, hosszú, leomló, redőzött, prémszegélyes ruhát viselő főúri hölgy látható. A másik, szintén léckeretes lapcsempe ugyan­csak perspektivikusan mélyülő képmezeje egysze­res, hasonlóan erősen nyomott félkörívvel zárul (38. ábra, 2.). 290 Az ívháromszögeket kitöltő motí­289 Gyuricza, 1992., 28. és 29. típusok. 290 Gyuricza, 1992., 30., 31. és 32. típusok. vumok itt ismeretlenek. A keret alsó sávját itt apró rozetták foglalják el. Az ívet tartó oszlopok felüle­tét tekervényes inda, levelek és rozetták díszítik. Az oszlopokat az ívtől egyszerű fejezet választja el. Az ívmezők díszítése ismeretlen. A képmezőben fejét balra fordító, egyébként frontálisan ábrázolt, csúcsos süveget, vagy kucsmát, hosszú, prémes szegélyű, nagy, kerek gombos, övvel összefogott felsőruhát viselő sarkantyús vitéz áll. A harmadik lapcsempéből csupán egy fejtö­redék maradt fenn (38. ábra, 5.). 291 A balra néző, hosszú hajú, fedetlen fejű figura ruhájából csak a fodros gallér látszik. Minden bizonnyal ennek a kályhának volt a párkánycsempéje az a darab, melynek széles alsó sávjában rovátkákkal díszített, íves szalag alatt két kitárt karú, ruhátlan figura áll (38. ábra, 3.). 292 Az alsó rész apró, koncentrikus körökkel díszített sáv­val kapcsolódik a tojásléces, íves vonalban kihajló felső részhez. A párkánycsempe kihajló részét makkos tölgylevelek díszítik. Véleményünk szerint e kályha oromdíszéül szolgált az a félköríves vonalú, áttört oromcsempe, melynek szélső sávját rozetták és rovások ritmikus sorrendje díszíti (38. ábra, 4.). A csempe sarkait levelek foglalják el. A csempe közepét tollas turbá­nú, hasogatott, buggyos ujjú ruhát viselő, szakállas férfi mellképe foglalja el. Talán ehhez a kályhához tartozott egy másik oromcsempe is, melyből az 1934-1936 évi munkák során egy ép példány is előkerült, 293 de most csak két kisebb töredék ismert belőle (38. ábra, 6.). A csempét piramisszerűen felépített íves kagylódí­szek alkotják. A most ismertetett kályhához tartozó csempék alapvető jellemvonásai - építészeti keretbe foglalt különféle figurák - ugyan egybekapcsolják ezt a csoportot a kályhageneráció általános ismertetésé­ben említett másik két társasággal, azonban - a részleteket tekintve - közöttük több az eltérés, mint a hasonlóság. A felületkitöltő, dekorációs elemek formakincse itt egészen más jellegű. A csempék méretei, arányai ugyancsak jelentősen eltérnek a másik két csoporthoz tartozóktól. További fontos szempont, hogy ezek a csempék kitűnően kidolgo­zottak, a kontúrok élesek, itt - ellentétben az alább tárgyalt típusokkal - aligha van másolatokkal dol­gunk. Míg a másik két csoportnál egyértelműen kimutatható a német/osztrák eredet, ez a fent tár­gyalt csoportról nem mondható el. Sőt, ennek a 291 Gyuricza, 1992., 36. típus. 292 Gyuricza, 1992., 39. típus. 293 Feld-Cabello, 1980., 80., 54. kép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom