Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
BEVEZETÉS
Détshy Mihálynak ajánlom, aki talán nem is tudja, hogy ez a könyv meg sem született volna nélküle. BEVEZETÉS Ebben a kötetben azt az információmennyiséget szeretnénk összefoglalni, amely egy középkori eredetű vár - a Magyarország északkeleti sarkában elhelyezkedő Füzér - életének utolsó 176 esztendejéről ilyen-olyan úton-módon összegyűjthető volt 1 . Az első hangsúly ebben az esetben az életen van. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ha valóban meg akarunk ismerni valamit - ez esetben egy régi épületet - azt nem szabad egyszerűen „tárgy"-ként, mechanikus módon vizsgálni, hiszen az egykor a mindennapi élet része - sok szempontból meghatározó része volt. Létét, kialakult formáit és változásainak módját meghatározta az adott kor, melyben működött, de maga is hatott - sőt, még ma, romjaiban is hat - környezetére. A második hangsúly az információmennyiségen van. Azt aligha kell bizonygatni, hogy egy réges-régen eredeti funkcióját vesztett tárgyról, vagy objektumról sosem tudhatunk meg mindent. A beszerezhető adatok az egykori valóságnak csupán egészen kicsi részét világíthatják meg. Minden apró többletinformáció kiegészítheti, vagy éppenséggel átértelmezheti az addigiak alapján kialakult képet. Az olvasó sokszor fog találkozni e kötet lapjain a „valószínűleg", „minden bizonnyal", „alighanem", és más, hasonló jelentéstartalmú kifejezésekkel. Ezek - már csak azért is, mert a vár nagy része olyannyira elpusztult, hogy ma már semmilyen módon nem vizsgálható, másrészt pedig a vár feltárása még korántsem fejeződött be - hipotéziseket jelentenek, de ezek a hipotézisek reményeink szerint - legalább egy oldalról megtámogatott hipotéziseket jelentenek majd, melyek ellentettjére még annyi bizonyíték sincsen, mint ezekre a hipotézisekre. Mindez természetesen nem zárja ki más megoldások lehetőségét. Ezeket a hipotéziseket a kutatás adott pillanatában meglévő információkra alapoztuk, s mivel ez a kutatás ma is folyamatban lévő dolog, bármilyen apró új információ befolyásolhatja azokat. Ez a dolgozat tehát a kutatás jelenlegi állapotából levonható jelenlegi következtetéseket tartalmazza. Mindezek ellenére szeretnénk remélni, hogy ezek a következtetések már felhasználhatóak lesznek más, hasonló célkitűzésű kutatások számára is. A harmadik hangsúly az információszerzés módján van. Más jellegű információk szerezhetőek be az írott források elemzésén alapuló, megint más jellegűek régészeti (és még sok más) módszerekkel. Tapasztalatunk szerint a különböző módszerekkel összegyűjtött információk körei csak egészen csekély mértékben fedik le egymást. Hogy konkrét példával éljünk, a füzéri vár 17. századi berendezési tárgyairól, az ott őrzött értékekről, a mindennapi élet során használt tárgyak egy részéről részletesnek mondható forrásoknak tekinthetőek a különféle leltárak. Mindezeknek azonban - mint ahogy ezt látni fogjuk - jó, ha egy százalékát lehet régészeti módszerekkel megtalálni. Ha mégis vannak régészeti jellegű értékelhető források, akkor ezek éppen olyan részletekre derítenek 1 A feldolgozás apropóját a várban évek óta zajló régészeti feltárás és az azzal párhuzamosan folyó levéltári kutatás adta. Közvetlen előzménye egy hasonló című egyetemi szakdolgozat volt: Simon, 1998a.