Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR TÖRTÉNETE

74. kép. Az ágyúállás 75. kép. Az ágyúállás járószintjének letisztított szakasza Dacára annak, hogy az ágyúállást már 1977ben is vizsgálták, szerkezetéről egyelőre kevés a biztos információ. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a sáncszerűen felhalmozott feltöltésben valamiféle gerendaszerkezet is volt. Járószintje a mai falkorona alatt átlagosan 1 m mélységben került elő (75. kép). A feltöltésből az utolsó kályhagenerációhoz tartozó csempék kivételével szinte minden csempetípus töredékei előkerültek, köztük sok az egyedi darab. Ugyancsak teljesen kevert az innen származó kerámiaanyag is, 13. századi edénydarabok éppúgy előfordulnak itt, mint 17. századiak. A dolgozat első részében már említettük, hogy akkora tömegű föld, amely a feltöltés kialakításához szükséges volt, bizonyosan nem állt rendelkezésre a vár területén. Ide máshonnan is kellett hozni sittet. Hogy a máshonnan idekerült sitt különböző korú kultúrrétegekből is származhatott, nem csak az innen előbukkant bronzkori edénytöredékek, hanem egy itt előkerült 13. századi ívsoros párkánytöredék is bizonyítja, mely talán egy lebontott egyházi épületből származik. 76. kép. A nyugati, alsó védőmű Az ágyúállást kívülről támasztó vastag köpenyfal teljes egészében tufából épült. Négy, befelé erősen szűkülő, szegmensíves áthidalású, falazott kávájú lőrés nyílik innen, közülük három a kapu előterére néz. A „Pápay Tamás szállására" (57.) vonatkozó források elemzésekor már utaltunk arra, hogy az ágyúállás (és az azt kívülről támasztó lőréses köpenyfal) csak 1641 után jött létre. A kapubástya ismertetésekor felsorakoztatott bizonyítékok alapján úgy véljük, hogy valójában csak 1644 után építették. 1654-ben már bizonyosan megvolt. Vigyázó hely az udvarház felöl Ezt a „vigyázó helyet" 1665/68-ban a kápolna „alatt" említik. Ez a terepviszonyok ismeretében nemigen lehet más, mint az egyébként sosem említett nyugati alsó védőmű (76. kép). Ez az építmény (55.) valóban a falu központja - tehát az udvarház feltételezhető helye - fölé magasodó sziklán áll. 1665/68-ban egy tarack és egy árnyékszék, valamint egy rekesztés volt itt. A területen eddig csak egy rövid kutatóárkot húztunk. Járószint csak a védőmű tufafalának közvetlen előterében húzódott. Feljebb a várból lecsúszott, kevert leletanyagú omladék a meredeken emelkedő nyers sziklafelszínt borítja. A védőmű lőrései nagyon emlékeztetnek az ágyúállást támasztó délkeleti köpenyfal lőréseire, ezért feltehető, hogy azzal egy időben épült. Vigyázó hely a vadaskert felöl Ezt a „vigyázó helyet" 1665/68-ban a „Deákház" emeleti szobája (27.) és a kapubástya (9.) között említik meg, tehát a vár északkeleti részén ke-