Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)
A VÁR TÖRTÉNETE
63. kép. A tárház alatti pinceszakasz boltozatának nyoma a déli várfalon 64. kép. A Nagy pince keleti szakaszának feltárt részlete lak - melyek a 42/a., és a 42/c. szakaszok felől vizsgálhatóak voltak - kötésben állnak a déli várfallal. A nagyterem (45.) alatti pinceszakasz (42/c.) feltárása folyamatban van. Földes, észak felé emelkedő járószintjét csupán déli felének keskeny szakaszán értük el. A járószintet vastag égésréteg borítja, mely igazolja a leltárak azon állítását, hogy a pinceszakasz gerendafödémes volt. A Nagy pince udvar felől nyíló bejárata ebbe a szakaszba esett. A lejárat kávái az északi falban már előbukkantak, azonban részletei még nem ismeretesek. A hatalmas pincerészből a déli fal mellett nyugat felé egy - talán félköríves - átjáró nyílt, melynek minimális csonkjai már előkerültek. Hasonló nyílást kell feltételeznünk kelet felé is, itt azonban a pince fala igen lepusztult állapotban van, egyelőre csak az átjáró leroskadt íve látszik az omladékban. Ugyancsak innen lehetett megközelíteni a kápolna alatti pincét (48.). Ennek bejárata helyén ma egy szűk ajtó látható, mely azonban csak a Lux-féle helyreállításkorjött létre. Helyén az 1930-as években már 65. kép. A tárház helye csak egy nagy kiromlás lehetett. Az eredeti átjáró formája ma már nem rekonstruálható. A Nagy pince legkeletibb szakasza az ebédlőpalota (49.) alá esett. Ennek északnyugati sarkát 1982-ben Juan Cabello tárta fel (64. kép). A földes, néhol sziklás, északkelet felé erősen emelkedő járószintet vastag égésréteg borította, ami arra utal, hogy ez a szakasz is gerendafödémes volt. Udvari falának már feltárt szakasza alapján állítható, hogy a pincerész csak a nagyterem alatti pinceszakaszon keresztül volt megközelíthető. Tárház A Nagy pince előtt utolsóként ismertetett lakószinti helyiség (41.) keleti szomszédja volt a tárház. A „tárház" hagyományosan a kincstárakra alkalmazott kifejezés volt. Gyakran ilyen tárházakban őrizték az okleveleket is. Első közvetlen adatunk a füzéri vár tárházáról 1522-ből származik, ekkor Perényi Péter emberei „ex promptuaria fyzyriensis" szállítanak asztali edényeket Perényi siklósi esküvőjére. 181 Az 1620-as inventáriumban Zsidó házának nevezik, a helyiségnek a tárházzal való azonosítását az akkor itt talált leveles láda, valamint az 1623-as leltárban használt „Az Taár házban Abr. Sido házban" kifejezés indokolta. A leveles ládát egyébként akkor is itt tartották. A későbbiekben kizárólag a „Tárház" nevet használják. A helyiséget boltozat fedte. A tárház ugyanabból a boltozott szobából nyílt, mint a déli szenesház, csak az ellenkező irányban. Az 1654-es inventárium alapján a folyosó felé is nyílt innen egy ajtó. Az ajtók kifejezetten erősek voltak, vaslemezzel borítva, zárral és háromszoros retesszel ellátva. Egyet181 Vö. 34. számú lábjegyzettel!
