Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

A VÁR ÁLTAL BETÖLTÖTT FUNKCIÓK TÁRGYI EMLÉKEI

Borászati eszközök A várban borászati eszközöket is tartottak. Horgokkal ellátott borvonó köteleket minden leltár alkalmával felsorolnak. A bor pincébe való leengedéséhez használt szánkót 1644-ben, korcsolyát 1644-ben és 1654-ben említenek. Hébert (lopótököt) 1665/68-ban, egy fatölcsért (liut) pedig 1623ban vettek fel a leltározók. Mindezeknek az eszközöknek nem maradt régészeti nyoma. A bor további, vagy a szőlő más irányú feldolgozásának jelé a pálinkalepárló berendezések, a borégető eszközök szinte állandó jelenléte a leltárakban. A különféle összeírások mindig más és más jellemzőit említik meg ezeknek a szerkezeteknek. Magát a katlant legtöbbször fazéknak, egyszer (1620-ban) fazéknak is, döbenynek is nevezik. Anyaga legtöbbször réz, egy kelet nélküli hiánylistán azonban egy vasból készült borfőző fazék is szerepel. A katlanból két cső állt ki, fedő és vasláb tartozott hozzá. Általában kettő, 1670-ben három volt belőle a várban. A szerkezet már csak anyaga miatt is értékes lehetett. 1641 -ben Nádasdy Ferenc és nővére osztályakor a közös birtokban hagyott tárgyak között, 1670-ben Bónisné javai között szerepelnek borégetők. A számtartó 1625-ben 1 forintot és 50 pénzt fordított egy borégető edény foltoztatására. A javítás nem sokat ért, hamarosan újat kellett vásárolnia Szepsiben, 8 forintért (ez nagyobb összeg volt, mint a várnagy egyhavi fizetése). Nem valószínű, hogy e tárgyak elő fognak bukkanni a füzéri leletek között, hiszen aligha hagyták ott a pusztulásra ítélt várban. A más középkori lelőhelyekről ismert üvegből, vagy cserépből készült lepárlókra az írott források nem utalnak, s nem is bukkantunk ilyenek töredékeire. A pálinkát részben az uradalom kocsmáiban értékesítették (1625-ben egy icce égett bor 32 pénzbe került).