Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

FŰTŐBERENDEZÉSEK

nyékére kerülését kell feltételeznünk, hanem, ma­guk a kész csempék érkeztek messze földről. A jellegzetesen fehérre égő agyag éppen az igen jó hírű dél-gömöri fazekasok termékeinek jellegzetes­sége volt. Ezért joggal tételezhető fel, hogy e csempéket is valahol Gömör megyében gyártották. Az, hogy hogyan kerültek ezek a csempék ilyen messzire, nehezen feloldható probléma. 3 5 A kap­csot minden bizonnyal a Hangonyhoz közeli, Bor­sod megyei Dédes vára jelenti, melyet 1527-ben szerzett meg Perényi Péter, aki így kerülhetett köz­vetlen kapcsolatba a hangonyi pálosokat is ellátó gömöri kályhásokkal. 2. Egyéb, leló'körulményeik alapján ide so­rolható mázatlan kályhacsempék Két - az előzőekkel szemben vörös anyagú ­mázatlan, primitív díszítésű lapcsempe sorolható ebbe a kályhagenerációba, annak alapján, hogy az előzőekkel együtt, a virágoskert (29.) feltöltési ré­tegéből kerültek elő. Egyikük (42. ábra, 12.) 326 centrális díszítésű. Közepét pöttyökkel szegélye­zett, kör alakú szalag foglalja el. A sarkokban negyedkörök láthatóak, a további felületeket dur­ván megmintázott leveles virágok foglalják el. A csempének nem ismeretesek párhuzamai. A másik csempe (42. ábra, 13.) felületén geo­metrikus vonalak láthatóak. Párhuzama ennek sem ismert. VIII. A CSERÉPKÁLYHÁK MÁSODIK GENERÁCIÓJA (1516-1520) Többszínű ólommázas csempékből álló kályhák A füzéri kályhacsempeleletek egyik legmar­kánsabban elkülönülő csoportját jelentik azok a vö­rös, meglehetősen vastag, durva anyagú, többszínű ólommázas darabok, melyek hátoldalán kivétel nélkül szövetlenyomat látható. A csempéket a máz alatt engobréteg fedi. A csoport másik - kulcsfon­tosságú -jellemzője, hogy az ide sorolható darabok majd' mindegyikének ismert a párja Ónod várából is. A csempék döntő többségükben az északkeleti épületszárnyból, azon belül a sütőház (19.) omla­325 Megjegyzendő, hogy az itt tárgyalt csoporthoz - mind anyagában, mind pedig motívumkincsében - igen közel álló töredékek kerültek elő 1999-ben a regéci vár feltárásán is. 326 Gyuricza, 1992., 114., 115., 116., 117., 118. és 119. típus. dekából kerültek elő. Több darab ismert az udvar­ról és a virágoskert (29.) feltöltéséből is. A vár egyéb helyein csak elvétve fordultak elő ilyen csempék. A változatos anyag arra utal, hogy több (legalább négy) ilyen kályha állt a várban. Az anyagban lapcsempék és párkányelemek egyaránt megtalálhatóak. A virágoskert feltöltésében igazol­ható előfordulásuk arra utal, hogy az utolsó ilyen kályha bontása csak 1548-ban történt meg, de a csempék egy részét a gazdasági szárny padlásán (különösen a sütőház felett) megőrizték, s azok a példányok a vár pusztulását is megérték. A több, különféle típusú lapcsempe közül kettő igen közel áll egymáshoz. Az egyik négyzetes lapcsempén (43. ábra, l.), 327 erősen mélyülő ke­rettel ölelt, sűrű pöttyökkel díszített, sárga színű, polipszerű dísz (forgórózsa? napszimbólum?) lát­ható. A keretet hullámvonal tagolja. A darabnak ismeretes zöld mázas változata is. A másik (43. ábra, 2.), 328 ezzel csaknem pontosan megegyezik, a különbség csupán annyi, hogy itt a keretet rombuszsor díszíti. Minden bizonnyal ehhez az alcsoporthoz tar­tozik az a példány, melynek közepét erősen kidom­borodó, sűrűn pettyezett felületű, láncszerű motí­vummal díszített koszorú foglalja el (43. ábra, 3.). 329 Talán az ilyen csempékből összeállított kály­ha párkánya volt egy alsó részén pontsorokból ki­rajzolt ferde sávokkal, felül fonattal díszített pél­dány (44. ábra, 3.). 330 Ennek zöld mázas változata is ismert. Sajnos minden kétséget kizáróan nem igazolható, de mivel ugyancsak mind többszínű, mind zöld mázas változatban is ismert, talán mégis e kályhához rendelhető egy másik, - jellege miatt inkább lábazati - párkányelem is (43. ábra, 6.). 331 A csempén egy ülő, tubát fújó, vele szemben pedig egy könyv előtt térdeplő, s kezében - az ónodi pár­huzam alapján 332 - szintén tubát tartó puttó látható. Ugyancsak koszorú, de forgórózsával gazda­gított koszorú foglalja el egy másik csempe köze­pét. A csempe sarkaiban hat pontból álló virág van. (43. ábra, 4.). 333 Ilyen töredék nincs az ónodi anyagban. Erezett, felfelé hajló, hegyes szirmok és ezek­kel ellentétes irányba visszagörbülő, háromszirmú 327 Gyuricza, 1992., 14. típus. 328 Gyuricza, 1992., 14. típus. 329 Gyuricza, 1992., 1. típus. 330 Gyuricza, 1992., 10. típus. 331 Gyuricza, 1992., 11. típus. 332 Tomka, 1996., 18. tábla, a. 333 Gyuricza, 1992., 6. típus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom