Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000)

BEVEZETÉS

zamok" citálása félrevezető lehet, ezért ezek a dolgozatban inkább anyagközlés szintjén jelennek meg, hiszen a várból előkerült kerámialeletek esetében legfeljebb belső kronológia állítható fel. A könyv szerkezete a következőképpen épül fel: elsőként ismertetjük a vár történetét, a téma szempontjából fontosabb 16-17. századi adatokra helyezve a hangsúlyt. Ezt a vár kutatástörténetének összefoglalása követi, majd röviden kitérünk a vár távolabbi és közelebbi környezetének a vár szempontjából fontosabb (valójában külön tanulmányt érdemlő) jellemzőire. Ezután a vár különböző részeinek részletes elemzését végezzük el, összehasonlítva a történeti és régészeti forrástípusok egymást kiegészítő eredményeit. Ezt követően a részletekre vonatkozó általános jellemzőket vesszük sorra. Mindezek után a vár korabeli funkcionális működéséről és a benne zajló mindennapi életről összegyűjthető adatokat gyűjtjük csokorba. Mivel egyes témákat több szempontból is vizsgálunk, elkerülhetetlen, hogy alkalmanként ismétlésekbe bocsátkozzunk. Az egyes régészeti leleteket nem külön blokkban, hanem az adott fejezethez illeszkedően csoportosítva mutatjuk be, a kötet végén található képeken és táblákon

5 A dolgozatot végül összefoglalás zárja. A mellékletben találhatóak a fontosnak ítélt, de még kiadatlan forrásszövegek. Ez a dolgozat nem készülhetett volna el, ha a szerző teljesen magára lett volna utalva. Itt szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkájukkal, tanácsaikkal - vagy éppen velünk szemben tanúsított határtalan türelmükkel és megértésükkel - döntően hozzájárultak munkánkhoz.

6 5 A rajzokat Arnóti Zsuzsanna, Kababik Csaba, Szekér György, Szökrön Petemé Sipos Erzsébet, Thúry László és a szerző, a fotókat Galacanu Efstatia, Hász András, Hack Róbert és a szerző készítette. 6 Külön köszönet illeti Arnóti Zsuzsannát, Juan Cabellot, Détshy Mihályt, Feld Istvánt, Horváth Richárdot, Kababik Csabát, Kovács Anikót, Szekér Györgyöt és Thúry Lászlót, valamint a Kispesti Deák Ferenc, a budapesti Eötvös József és Könyves Kálmán gimnáziumok diákjait és táborvezető tanáraikat: Bojthy Ferencet, Csoboth Attilánét, Kovács Csabát és Rubint Istvánt. A könyvet Feld István lekorálta. Éles szemű megjegyzései és a vele folytatott, kellemes emlékű viták igen hasznosnak bizonyultak.