Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176
[39] 1742-1744 1742. február 5-én nagybátyám [Patruelis): nagytudományú Clementis János uram szebeni [Cibiniensis] rektor170 utoljára látni kívánt engem, ezért nemzetes Dolevicenj János Éliás171 urammal együtt meglátogatott, és néhány napig itt tartózkodott. Ugyanebben az [1742.] évben újra kitört a dögvészes ragály Forron, Mérán, Garadnán, Vécsen, Szülédén, Szemerén, s emiatt nehéz volt a közlekedés. Ugyanebben az évben Zergeiné asszonyom Bodoloról adományozott az egyháznak 10 forintot. Ugyanezen év március hónapjában feltűnt egy üstökös. Ugyanebben az [1742.] évben nemzetes Doleviceni János Éliás uram, tisztelendő Doleviceni György uram, a héthársi (Septemtiliensis)172 lelkész fia173 jött Fancsalira, és elvette feleségül a kegyesen elhalt Wozar Ádám uram utolsónak született hajadon leányát.174 1743. május 7-én jött egyházlátogatásra Ambrosius György szuperintendens uram,175 csetneki lelkész, és [május] 11-ig időzött nálunk,176 ekkor átmentünk Czeke-170 Clementis János fancsali evangélikus lelkész nagybátyja, Clementis (I.) János (fi 743), akisszebeni [Sáros vm., ma: Sabinov, Szlovákia) német(!) evangélikus iskola tanítója (felesége a gömöri származású Sztehlo Judit) 1740 körül szintén megjelenik Sztehlo András emlékkönyvében: Joh(annes) Clementis Scholae Cibin(iensis) Aug(ustanae) Evang(elicae) Nationis Germ(anicae) ordinarius Rector. Jelmondata: Omnis sententia in doctrinam sanam iniuria uenenati cerebri uiperinus foetus est. EOL AEG 96/11/1. p. 207. Clement János 1712-ben a selmeci evangélikus iskola tanítója, 1733-ban ugyanitt Simonides Jánossal együtt lelkész. МЕН III. 311., 316. Fia, Clementis Mátyás girálti (Giraltovce, Szlovákia) lelkész lesz 1747-ben. 171 Fancsali birtokos 172 Héthárs Sáros vármegyében, ma: Lipany, Szlovákia 173 Doleviczeny (Doleviczényi/Doloviceny) János Éliás (szül. Toporc, 1717), a szepességi szlovák evangélikus nemesi Doleviczeny (Doloviczény) család tagja, fancsali birtokos. Anyja Zimmermann Ágnes, apja Doleviczeny György ev. lelkész, aki 1701. október 22-én nyert címeres nemességet 1. Lipóttól György, Sámuel, Fruzsina és Zsuzsanna nevű testvéreivel együtt, a címert és nemességet a fivéreknek 1720. október 18-án Bécsben kelt oklevelében III. Károly király is megerősíti. A Doloviczény-címer pajzsának zöld mezejében kék pajzstalpon természetes színű medve áll, mellső lábaival egy platánt tart, sisakcímer: növekvő unikornis, sisaktakarók: fejér-vörös és sárga-kék. (Scutum militare erectum colestini coloris fundum illius viridi campo interoccupante, super quo ursus naturaliter effiatus erecte stare et anterioribus pedibus platanum tenere ac ad dextram scuti oram conversus esse visitur... galeam militarem craticulatam... unicornem pariter naturaliter adumbratum unguinetenus preferente ornatam... lasciniis candidis et rubris... flavis et caeruleis). KK DVD 25.203; 33.238 (MNL OL A 57 25. köt. 479., 33. köt. 294.),Áldásy 1923-1942. 5. 72.) KK DVD 25.203. (MNL OL А 57 25. köt. 479.), Áldásy 1923-1942. 5. 72. A Wittenbergben és Lipcsében tanult ifj. Doloviczény György (Doleviczény János apja), id. Doloviczény György szepestótfalusi (ma: Slovenská Vés, Szlovákia) lelkész és Mattyasovszky Anna fia, 1706-ban nagyszalóki (ma: Vefky Slavkov, Szlovákia) ev. lelkész, felső-poprádvölgyi alesperes, 1720-ban toporci (Toporec, Szlovákia) lelkész. Szinnyei 1891- 1914. II. 984.; Bruckner 1922.1. 437.; Görgey 1909. 385.; Görgey 1916. 34., 59. 174 Anyakönyvi bejegyzésük: 1742. Copulatus G. D. Johannes Elias Doleviczeni Adm. Rév. et Cl. Dn. Georgii Doleviceny Pastoris 1.1. Septemtiliensis etAgnetis Zimermannin Filius cum G. Virgine Sophia Wozar Gen. quondam Adami Wozar et Annae Jesovics Filia in Fancsali. [Nemzetes Dolevizeny János Éliás úrnak, tisztelendő Doleviczeny György héthársi lelkész és Zimmermann Ágnes fiának esketése nemzetes néhai Wozar Ádám és Jesovics Anna lányával, nemzetes Zsófia hajadonnal Fancsalon 1742-ben.] Fancsal ev. ak. f. 25r 175 Ambrózy (Ambrosius) György (Alsókubin, 1694. ápr. 18.-Csetnek, 1746. júl. 5.) 1719-1721 között wittenbergi hallgató, evangélikus lelkész, 1741-től a tiszai evangélikus egyházkerület szuperintendense. 176 Clementis Jánost 1743. május 9-én Fancsalon avatta fel Ambrózy György evangélikus szuperintendens, az ekkor szokásos ordinációs önéletrajzot tartalmazó lap azonban hiányzik az ordinációs anyakönyvből, csak a dátum és az utolsó sor maradt fenn: [...JcsaUensisin I. Comitatu Abaujvariensi ordinatus fűi, non intermisso juramento in Libros Symbolicos. Fancsali, die 9 Maii 1743. EOL T p. 8. 148
