Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176
[6] 1726 Dubovski András38 uram tanácsára, aki akkoriban éppen jókor érkezett ide, elhatároztatott, hogy hazám evangélikus egyházaitól kérünk támogatást és segítséget, s hogy ez minél megfelelőbben végbemenjen, Eperjesre indultam, hogy ajánlólevelet kérjek a nagyméltóságú szuperintendens úrtól és az Eperies-i papi testülettől (Ministerio), amit könnyen meg is szereztem. A levelet a nevezetes és a halála után is jeles, igencsak tiszteletre méltó Matthaeides Sámuel uram39 adta nekem, amelyet vitézlő Berhely Imre40 fiatalúr írt és állított össze az alábbi módon: ,A levél olvasóinak kegyelem és béke az ISTENTŐL, az Atyától és a mi Megváltónktól, a Jézus Krisztustól. Hogy mennyi költség és ráfordítás kívántatnék egy szent épület emelésére, senki előtt nem kétséges és nem ismeretlen. Bizony a legkisebb épületre is, amelyet alapjától kell felhúzni és felépíteni, többet kell költeni, mint egy vagy két garas. Mivel az egyház, amelynek az Abaúj vármegyei Fancsali faluban működik a gyülekezete, elhatározta, hogy alapjaitól kezdve (= újonnan) felhúzza és megépíti szentegyházát a parókiával együtt, de nincs annyi anyagi ereje, hogy ezt képes legyen egyedül véghezvinni, ezért arra gondolt, hogy a haza evangélikus egyházainak segítségéért és támogatásáért esedezik. E végből küldtük ki a jelen levelet bemutató becsületes férfit, Ujvásary Istvánt egy füzettel, hogy abba az önkéntes adományokat és bármely más jótéteményt, amit felajánlanak, bevezesse. Hogy ennek a kegyes szándéknak kétségkívüli módon hitelt szerezzenek, az említett egyház lelkipásztora, Clementis János tisztelendő és jámbor férfiú útján esedezett hozzánk, aki már hét esztendeje hirdeti az igét a menny kárpitja alatt, hogy tanúsító egyszersmind ajánló levéllel erősítsük meg őt, s ennek az igen tisztességes és dicséretes kérésnek nem tudtunk, és nem voltunk képesek ellenállni. Azt kérik ugyanis elsőként az egyházak tisztelendő patrónusaitól és kegyuraitól, s minden papi személytől, hogy 38 Dubovszki András 1714-ben lesz a monoki evangélikus egyház lelkésze. 39 Matthaeides Sámuel (Alsókubin, ?-Eperjes, 1729. okt. 9.) ev. lelkész, tanár, író. Kezdetben szülőhelyén tanult, majd tanulmányait Késmárkon, Győrött, Korponán és Eperjesen folytatta, végül a greifswaldi egyetem hallgatója lett. 1710-ben tanár, csakhamar rektor az eperjesi kollégiumban, tanítványai között volt Clementis János is. 1711 őszétől az eperjesi kollégiumot elvették az evangélikusoktól, és az iskola az eperjesi Hóstátba, azaz a külvárosba költözött. Matthaeides 1712-től a szlovák lelkészi állást is betöltötte Eperjesen. 40 A zempléni Berhely/Berhelyi evangélikus birtokos család tagja (Berhelyi György a Rákócziszabadságharc alatt tokaji udvarbíró volt], vitézlő Berhely Imre 1738-ban birtokadományt kap a királytól, többek között sárospataki kúriákat. MNL ÓLA 57 38. köt. 37-38. (KK DVD 38.34). Berhelyi Imre az úrbéri tabellák szerint (1772) a Zemplén vármegyei Kisbózsva, Pihnye és Mezőzombor részbirtokosa. MNL OL C 59 Úrbéri tabellák (Tabellae Urbariales) Zemplén vm. Kisbózsva, Pihnye, Mezőzombor 82
